A nyulak eg�szs�ge

• Em�szt�rendszer

A nyulak em�szt�rendszere nagy m�rt�kben elt�r az ember�t�l, hiszen az �llat t�pl�lkoz�si szok�sainak alakult ki. Az elfogyasztott n�v�nyi t�pl�l�kot �gy tudj�k a legjobban felhasznos�tani. Mivel a n�v�nyek t�p�rt�ke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enni�k, hogy ig�nyeiket kiel�g�ts�k. A nyulak azonban-csak �gy, mint m�s n�v�nyev�k p�ld�ul a birk�k �s a szarvasmarh�k - nem rendelkeznek a n�v�nyi sejtfalban tal�lhat� nagy mennyis�g� cellul�z lebont�s�ra alkalmas enzimekkel, amely pedig az em�szt�s els� l�p�se.

N�luk a vakb�lben tal�lhat� hasznos bakt�riumok �s egysejt�ek v�gzik a cellul�zem�szt�st, s a nyulak em�szt�se ennek k�vetkezt�ben nagyon k�l�nlegesen alakult. Az elfogyasztott t�pl�l�k �thalad a gyomron �s a v�konyb�len, majd a vakb�lbe jut. Ez keszty�ujjszer�en csatlakozik a vastag- �s v�konyb�l hat�r�hoz.

• Betegs�gek

Nem meglep�, hogy a kifinomult em�szt�si folyamatokat lehet�v� tev� �rz�keny b�lrendszer igen fog�kony a megbeteged�sekre, Ezeket okozhatj�k bakt�riumok, p�ld�ul az Escherichia coli, v�rusok vagy parazit�k. Az em�szt�rendszer megbeteged�s�nek leggyakrabban jelentkez� t�nete a hasmen�s, ami s�lyosabb esetben - ha a b�l ny�lkah�rty�ja is megs�r�l - v�res is lehet � hasmen�s b�rmilyen kor� �llaton kialakulhat, de a fiatal nyulak valamivel �rz�kenyebbek r�, mint a feln�tt �llatok.

Ilyenkor azonnal keress�k fel az �llatorvost, aki els�k�nt val�sz�n�leg folyad�kter�pi�t fog javasolni. Ez megv�di a bels� szerveket a kisz�rad�st�l, �s ha valamilyen gy�gyszerrel - p�ld�ul loperamiddal - is kieg�sz�tik meg�ll�tja a hasmen�st. Antibiotikumot csak a legs�lyosabb esetben �rnak fel, hiszen ezek a hasmen�seknek csak bizonyos ok�t tudj�k megsz�ntetni, m�s esetben s�lyosabb� is teheti a beteg helyzet�t. A hasmen�sben szenved� nyuszi �tv�gy�t megpr�b�lhatjuk a saj�t v�zben �ztatott gabonapehely-reggelinkkel rendbe hozni. Ha a nyuszi meggy�gyult, akkor visszat�rhet a r�gi �trendj�hez.

Myxomat�zis

Ezt egy d�l-amerikai Pox-v�rus okozza, amely sz�rmaz�si hely�n csak enyh�bb t�netekkel j�r� megbeteged�st okoz az ott honos ny�lfajokban, Amikor azonban az 50-es �vekben betelep�tett�k a v�rust Ausztr�li�ba �s Eur�p�ba is hogy a t�ls�gosan elszaporodott ny�l�llom�nyt valahogy szab�lyozz�k �ltala, hatalmas puszt�t�st vitt v�gbe. A vadon �l� �llatokban az�ta kifejl�d�tt egyfajta immunit�s, a h�zinyulak Sz�m�ra azonban tov�bbra is nagy vesz�lyt jelent myxomat�zis.

A vadon �l� �s a h�zinyulak k�z�tti k�zvetlen kapcsolat csak az egyik �tja a v�rus terjed�s�nek. Hordozhatj�k azonban bolh�k is melyek a nyulak f�l�n �lnek, vagy ak�r sz�nyogok is b�r ez ut�bbi ink�bb a melegebb �ghajlat� orsz�gokra jellemz�. A t�netek k�z�l megeml�tj�k a szemek �s szemh�jak megduzzad�s�t, amely v�g�l az �llat megvakul�s�t id�zi el�.

V�rusos hemorr�gi�s k�r (VHD)

Ezt a betegs�get 1984-ben, K�n�ban regisztr�lt�k el�sz�r. Akkor orsz�gszerte elhull�sokat okozott a ny�lteny�szetekben, majd k�s�bb szinte az eg�sz vil�gon elterjedt. A k�r a m�jat t�madja meg, �s szinte azonnali elhull�ssal j�r. A ma VHD-k�nt ismert betegs�g okoz�ja egy kalciv�rus amely rendk�v�l fert�z� �s k�zvetlen �rint�ssel terjed. A myxomat�zishoz hasonl�an a VHD-t is terjeszthetik bolh�k �s legyek.

Sz�rr�g�s

K�l�n�sen az Ang�r�k k�r�ben gyakori ez a vesz�lyes viselked�s. Nem az�n, mert az �llat b�re t�ls�gosan csupassz� v�lna, hanem az�rt, mert lenyelt sz�rsz�lakb�l �sszet�m�r�d� gomb�c a gyomorban vagy egy azt k�vet� b�lszakaszban elz�r�d�st okozhat. Ez ak�r v�gzetes is lehet A hagyom�nyos m�dszer ennek az elker�l�s�re 20 ml paraffinolaj sz�jon �t t�rt�n� bead�sa (ehhez legjobb, ha az �llatpatik�ban vesz�nk egy fecskend�t), egy h�ten kereszt�l naponta k�tszer. Hogy a hat�st el�seg�ts�k, adhatunk massz�zst is, de csak �vatosan, a hasat p�r percig simogatva minden egyes paraffinolaj-adag ut�n.

Biztos�t�s

Mivel a hobbinyulak egyre elterjedtebb� v�lnak, tal�lhatunk olyan biztos�t�t�rsas�got, mely lehet�s�geket aj�nl fel a biztos�t�sukra. Ezek hasznosak lehetnek hosszan tart� kezel�sek eset�n amit p�ld�ul egy l�bt�r�s tehet sz�ks�gess�. A biztos�t�s sokszor fedezi a vizsg�lat k�lts�geit, p�ld�ul r�ntgenfelv�tel elk�sz�t�s�t, ami sokszor elengedhetetlen annak kider�t�s�hez, mi okozza a bajt.