Keselyűteknős (Macroclemys temmincki) |
|
2005.08.28. 12:30 |
A keselyűteknős a legnagyobb édesvízi teknős a világon. Több mint 75 cm-re is megnőhet és elérheti a 80 kg-ot. Az eddig talált legnagyobb példány az elmondások szerint 183 kg-os volt (Neosho folyó, Kansas, 1937.). Bár ez az adat nem bizonyított. Az igazolt rekorder "csupán" 107 kg-ot nyomott (Brookfield állatkert, Chicago). A farka nagyjából ugyan olyan hosszú, mint a páncélja. A hímek általában nagyobbak a nőstényeknél.
|
Kérgesteknős (Dermochelys coricacea coricacea) |
|
2005.06.23. 10:59 |
A kérgesteknős igazi tengeri teknős. Elsősorban az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán trópusi vízeiben él. De találtak már egyedeket Brit-Kolumbiában, Newfoundlandon, a brit szigetek környékén, de még Argentína partjainál is.
|
Indiai leffenytyűsteknős (Lissemys punctata andersoni) |
|
2005.06.23. 10:57 |
Ez a teknős Bangladesben, Nepálban, Indiában és Pakisztánban mindenhol elterjedt. Csatornákban, rizsföldeken, de mindenek előtt lassú folyókban tengeti életét.
|
Vörösfülű (déli) iszapteknős (Kinosternon scorpioides cruentatum) |
|
2005.06.23. 10:55 |
A déli iszapteknős (Kinosternon scorpioides) hat alfaja közül az egyik, és a legszebb. A vörösfülű iszapteknős Közép-Amerikában él, Mexikótól Hondurasig fordul elő nagy számban. Elérheti a 17 cm-es hosszúságot is, amely e család képviselői között óriássá teszi. A hím és a nöstény vörösfülű iszapteknős között méretbeli különbségek jelentősek. Ezen kívül a hímnek hosszabb és a tövénél vastagabb farka van.
|
Ál-cserepesteknős (Caretta Caretta) |
|
2005.06.23. 10:53 |
Argentínától Új-Skóciáig fordul elő. A legnagyobb populációja Észak-Amerikában, Észak-Carolina-tól Floridáig található.
|
Leopárd- vagy párducteknős (Geochelone pardalis) |
|
2005.06.11. 13:13 |
A párducteknős Afrika keleti részén, Etiópiában, Szudánban, de egészen délig a Jó Reménység fokig elterjedt. Itt előnyben részesíti a száraz, homokos félsivatagos, bozótos vagy a szavannás területeket. Csupán a nyári időszak jelent számára nagy megpróbáltatást, amikor szinte nincs semmi csapadék. A vizet főleg táplálék útján veszi fel. A felnőtt példányok páncélhossza elérheti a 68 cm-t is.
|
Közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) |
|
2005.06.11. 13:10 |
Mind a három óceánban elterjedt, így megtalálható az Atlanti-óceánban, a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban.
79-89 cm-re nő meg és 43-75 kg lehet. A bőre és a húsa nagyon mérgező, amely súlyos betegséget okozhat, ha megesszük. A hímeknek hosszabb és vastagabb a farka, nagyobbak a karmai és homorúbbak a haspáncéljuk.
|
Tabasco-teknős (Dermatemys mawii) |
|
2005.06.11. 13:07 |
A Tabasco-teknős egész Mexikóban elterjedt, de Guatemala és Honduras Atlanti-óceán melletti részén is élnek természetes körülmények között.
|
Közönséges pézsmateknős (Sternotherus odoratum) |
|
2005.06.11. 13:05 |
Elég nagy számban él az Egyesült Államok keleti partvidékén; az észak-keleti államoktól egészen Floridáig. Nyugatra a Nagy Tavakig, Illinois-on át Kansas-ig és Oklahoma-ig elterjedt, de egy nagyszámú populáció él Texas közepén.
|
Kis pézsmateknős (Sternotherus minor) |
|
2005.06.11. 13:03 |
Az Egyesült Államok középső, déli részén található meg.
|
A táblás erdei teknős(Testudo denticulata Linné) |
Pénzes Bethen |
2005.02.06. 15:12 |
Dél-Amerikában közelebbről az Andoktól keletre, Kolumbiában, Venezuelában, Guayanában, Peruban, Braziliában és Bolíviában őshonosak. Ott a helybéli bennszülöttek ,,sabuti-nak" nevezik őket. Mint nevükből is sejteni lehet, főleg az erdőkben, a dzsungelekben élnek, ott meglehetősen közönségesek-az indiánok gyakran gyűjtik és megeszik őket. Nem véletlenül, ugyanis kiadós falatnak számítanak!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
