A gazdag csal�dok fiatal h�zasai vid�ki birtokaikon �ltek, �s a kis kuty�k megszokt�k az ottani �letm�dot �s helyi kanokkal �s szuk�kkal keveredtek. �gy sz�letett egy �j, kicsi, �l�nk, h�romsz�n� fajta, melynek fenot�pusa n�h�ny gener�ci�n bel�l megszil�rdult. A nagyv�rosok fejl�d�s�vel a nagybirtokosok, alkalmazottjaik �s csal�djuk a nagy centrumokba k�lt�ztek, �gy a kis kutya �letk�r�lm�nyei ism�t megv�ltoztak. Mivel a brazil terrier t�bb, egy�szs�ges fajt�b�l alakult ki sz�les teny�szb�zisb�l, szerencs�re mentes az �r�kletes betegs�gekt�l. A Brazil Kennel Klub 1964-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt, majd a t�rzsk�nyvez�s felf�ggeszt�se ut�n Marina Vicari Lerario f�radoz�sainak k�sz�nhet�en regisztr�lta �jra, 1994-ben a brazil terreiert. Vicari Lerario jelenleg a brazil Fox Paulistinha Club eln�ke �s a Braz�li�ban megjelent nagy fajtaismertet� k�nyv szerz�je.

A brazil terrier roppant inteligens, �les esz�, gyerekszeret�, alkalmazkod�k�pes kutya. Minden k�rnyezetbe beilleszkedik, minden�tt j�l �rzi mag�t, �regek �s fiatalok mellett, csal�dban �s egyetlen gazd�val egyar�nt. Kicsi m�ret�b�l kifoly�lag mindenhova magunkkal tudjuk vinni, r�vid, alig hull�, aljsz�rzet n�lk�li bund�ja igen k�nnyne gondozhat�. B�r a hideget nem szereti, el�g robosztus hossz� t�r�khoz, �ber, j� jelz�kutya, s�t kis m�ete ellen�re gondolkod�s n�lk�l nekiugrik gazd�ja t�mad�j�nak.

Napjainkban Braz�li�ban vid�ken �s v�rosban egyar�nt n�pszer�, a farmokon kedvelt munkakutya, olykor m�g marhacsord�k halyt�s�ra is haszn�lj�k. Mi�ta az FCI regisztr�lta, eur�pai ki�ll�t�sokon is l�tni egy-egy p�ld�nyt.