D�l-Amerika nyugati partjait�l ezer kilom�terre fekszik az Ecuador fennhat�s�ga al� tartoz� Gal�pagos-szigetek. Ez a vulkanikus eredet� szigetcsoport az egykoron t�megesen itt �l� �ri�stekn�s�kr�l kapta a nev�t (spanyolul ugyanis a gal�pago tekn�st jelent). Az itt �l�, sehol m�sutt nem tal�lhat� speci�lis fajok miatt 1978-ban felker�lt a Vil�g�r�ks�g list�j�ra, ter�lete 7800 hekt�r.

Az 1835-�s esztend� fontos fordul�pont a szigetcsoport t�rt�net�ben. Ekkor k�t�tt ki partjain�l Charles Darwin, az ifj� term�szettud�s, aki az itt tapasztalt jelens�gek alapj�n alak�totta forradalmi felfedez�s�t, az evol�ci�elm�letet. Ez az elm�let az alapja mindannak a tud�snak, amivel manaps�g a term�szettud�sok vizsg�lj�k a fajok fejl�d�s�t �s a term�szet m�k�d�s�t. A Gal�pagos-szigetek neve mind�r�kre �sszeforrt Charles Darwin �s az evol�ci�elm�let nev�vel.

A Gal�pagos Nemzeti Park 19 szigetet foglal mag�ba. Ezek k�z�l a legnagyobbak az Isabella-, a Santa Cruz-, a Ferdinanda-, a San Salvador- �s a San Cristobal-sziget, amelyen �thalad az Egyenl�t�. A Csendes-�ce�nb�l vulk�nkit�r�sek sor�n kiemelkedett szigetek felsz�ne megszil�rdult l�var�teg.

A szigetek �ghajlat�t �s �l�vil�g�t a tengeri �ramlatok hat�rozz�k meg. J�niust�l novemberig partjait a hideg d�l-egyenl�t�i �ramlat �ri. Ez a hideg �vszak ideje, augusztusban �s szeptemberben ennek az �ramlatnak az ellenfoly�sa a szint�n hideg egyenl�t�i ellen�ram hat�rozza meg a h�m�rs�kletet a szigeteken. Decembert�l m�jusig a meleg El Nino �ramlat mossa a szigetvil�g partjait, amely a Panamai-�b�lben keletkezik �s az �szakkeleti passz�tszelek mozgatj�k. Ez az id�szak a meleg vagy es�s �vszak, ilyenkor f�leg a magasabb r�szeken a legt�bb csapad�k. Ezek a tenger�ramlatok teszik lehet�v� a k�l�nb�z� helyekr�l sz�rmaz� fajok egy�tt�l�s�t.

Az �l�vil�g a d�l-amerikai kontinensr�l rep�lve, �szva vagy fat�rzseken sodr�dva jutott el Gal�pagos-ra. Ez�rt rendk�v�l gazdag itt az �llatvil�g madarakban, tengeri eml�s�kben �s h�ll�kben. Sz�razf�ldi eml�sb�l csak k�t faj k�pviselteti mag�t, k�t�lt� pedig egy�ltal�n nem �l a szigeteken. Amikor ezek a fajok meg�rkeztek �j lak�hely�kre, akkor �r�kre elz�rt�k magukat a sz�razf�ldt�l, fejl�d�s�k itt ment v�gbe, �j fajokat, alfajokat hozva l�tre.

A n�v�nyeket szint�n a tenger�ramlatok �s a passz�tszelek sodort�k a szigetcsoportra. A tengerparti s�vot a mangrove-erd�k jellemzik. A legnagyobb ter�letet a kop�r tengerparti s�v foglalja el, amelyek jellemz� n�v�nyei a kaktusz- �s szentj�noskeny�rf�l�k. De a magasabban fekv� r�szeken tal�lkozhatunk �r�kz�ldekkel, orchide�kkal �s brom�li�kkal, valamint gomb�kkal �s mohaf�l�kkel. A legmagasabb r�szekre a p�fr�ny- �s p�zsitf�f�l�k a jellemz�ek.

A Gal�pagos-szigetek �llatvil�g�t az endemizmusok (csak az adott helyen �l� fajok) gazdags�ga jellemzi. A sz�razf�ldi eml�s�ket a denev�rek, �s n�h�ny eg�rfaj k�pviseli. Tengeri eml�s�kb�l m�r nagyobb a v�laszt�k, �lnek itt f�k�k, cetek �s delfinek. A legnagyobb sz�mban madarak vannak a szigeteken, amelyekb�l sok csak itt �l a vil�gon. A h�ll�k k�z�l olyanokkal tal�lkozhatunk, mint az egyed�l�ll� sz�razf�ldi elef�nttekn�s, amib�l 11 alfaj �l itt. P�nc�lzatuk a k�rnyezet�knek megfelel�en alakult, ez�rt minden szigeten m�s-m�s alfaj �l. A tengeri legu�n szint�n egyed�l�ll�, az egyetlen gy�kfaj, amelyik tengerv�zben �l.

Nagy puszt�t�st vittek itt v�gbe a betelep�tett h�zi�llatok, a kecske �s a h�zimacska, amelyeket az ember hozott mag�val ide. Az itt specializ�l�dott fajok nagyon t�r�keny �kosziszt�m�t hoztak l�tre, amelyre minden k�ls� hat�s �ri�si vesz�lyt jelent, ez�rt fokozott v�delme mindenk�pp indokolt a Gal�pagos-szigeteknek.

Az elef�nttekn�s

A Galapagosz-szigetek e legnevezetesebb tekn�s�nek �letm�dj�r�l Darwin �r fel�lmulhatatlan �rdekess�ggel. "Utaz�som alatt k�t nagy tekn�ssel tal�lkoztam; mindegyik legal�bb 100 kg-ot nyomott. Az egyik egy darab kaktuszt evett; mikor k�zel�be �rtem, megn�zett s azt�n nyugodtan tov�bb �llott. A m�sik m�ly sziszeg�st hallatott s beh�zta a fej�t. Ezek az �ri�si h�ll�k, melyeket fekete l�va, lev�ltelen boz�t �s hatalmas kaktuszok vettek k�r�l, az �svil�g megelevenedett teremtm�nyeinek t�ntek fel. Legink�bb a magasan fekv� nedves helyeken tany�znak, de ell�togatnak az alacsony �s sz�raz helyekre is. Egyesek roppant nagys�got �rhetnek el. Az �reg h�mek, melyeket hosszabb farkuk alapj�n j�l meg lehet k�l�nb�ztetni a n�st�nyekt�l, jelent�kenyen nagyobbak, mint emezek. "A n�st�nyek �ppen most, okt�berben rakt�k le toj�saikat, melyek feh�rek �s g�mb�ly�ek, az egyiknek, melyet megm�rtem, 18 cm volt a ker�lete." Porter a k�vetkez�kben sz�mol be megfigyel�seir�l: "Nappal a tekn�s�k felt�n�en �lesen l�tnak �s f�l�nkek, ami abban nyilv�nul meg, hogy fej�ket �s nyakukat b�rmely t�rgy legcsek�lyebb mozg�s�ra a tekn�be rejtik. �jszaka azonban teljesen vakok �s s�ketek. A leger�sebb zaj, a puskal�v�s durran�sa sem zavarja �ket s a legcsek�lyebb hat�ssal sincs r�juk." Ezeket az adatokat Darwin is meger�s�ti. "A bennsz�l�ttek azt hiszik, hogy ezek az �llatok teljesen s�ketek. Az bizonyos, hogy m�g annak a zaj�t sem hallj�k, aki a sarkukban k�veti �ket. Sokat mulattam azon, hogyha egy-egy ilyen �ri�st ut�l�rtem, mely nyugodtan ment az �tj�n �s el�be ker�ltem, abban a pillanatban ber�ntotta fej�t �s l�bait, m�ly sziszeg�st hallatott s azut�n hangos dobban�ssal a f�ldh�z lapult, mintha halott volna. Gyakran �ltem a h�tukra is; ha n�h�nyszor r��t�ttem a p�nc�l h�tuls� r�sz�re, akkor sz�pen f�l�llottak �s tov�bb ballagtak. Az egyens�lyt azonban mindig nehezen siker�lt megtartanom."

Alfred Brehm