El�g� kicsi tekn�s, mind�ssze 8-14 cm hossz�. A h�tp�nc�lja barna vagy fekete, �s sima, ov�lis form�ja van. A h�tp�nc�l �ve viszonylag nagy, kupolaszer�. Fiatal korban a h�tp�nc�l gyakran fekete �s durva fel�let�. A b�re s�t�t ol�va sz�n� vagy fekete �s k�t felt�n� s�rga vonal fut v�gig az orrt�l a nyak�ig. Ez a vonal megtal�lhat� a szem�nek mindk�t fel�n. A h�m abban k�l�nb�zik a n�st�nyt�l, hogy a feje nagyobb; valamint hossz�, er�s farka van, amelynek a v�g�n t�ske tal�lhat�.

Mindenev�. Kisebbr�szt eszik n�v�nyeket, de f�leg puhatest�eket, kisebb halakat, rovarokat, f�rgeket, de d�g�t is eszik. A kaj�t els�sorban az iszapos aljzatr�l szedegeti fel.

A n�st�nyek csak sek�ly �rkot tudnak �sni a toj�saik sz�m�ra. Ezt �ltal�ban k�zel a v�zhez, egy korhad� fa t�rzse al� �ss�k. N�ha k�tszer vagy m�g t�bbsz�r is rakhatnak f�szket egy �vben. Gyakran el�fordul, hogy t�bb n�st�ny rakja le a toj�sait egy helyre. Ez egyfajta k�z�ss�gi keltet�hely. Ezek a p�zsmatekn�s�k a v�z alatt p�rosodnak �s ezut�n rakja le a n�st�ny az 1-9 toj�s�t valamikor febru�r �s j�nius k�z�tt. A kis tekn�s�k kel�si ideje 60-84 nap.

Figyelemre m�lt� a v�dekez� taktik�juk ezeknek a tekn�s�knek. Ha megzavarj�k, akkor egy el�g rossz szag� folyad�kot bocs�t ki. A h�m k�l�n�sen agressz�v. A hal�szok ez�rt nem nagyon szeretik. Ha beleakad egy p�ld�ny a h�l�jukba, akkor borzalmas szagot �raszt, r�ad�sul nagyon harap�s is. A m�sik k�l�n�s tulajdons�guk, hogy s�t�lnak a fen�ken, �s nem �sznak, mint a t�bbi tekn�s.

Megtal�lhat� minden �lland� v�zben, p�ld�ul sek�ly patakokban, tavakban, foly�kban. B�r az ideje nagy r�sz�t a v�zben t�lti, m�gis ink�bb a sek�lyebb helyeket kedveli. Gyakran napozik a v�zben �sz� far�nk�k�n.

Szerencs�re nem tartozik a vesz�lyeztetett fajok k�z�, a CITES sem sorolta be egyik kateg�ri�j�ba sem.