Mit kell tudni a kullancsok �letm�dj�r�l?

A v�rrel t�pl�lkoz� �l�sk�d�k vil�gszerte el�fordulnak. A kifejlett, �hes kullancsok olykor t�bb h�naoig is k�pesek a k�rnyezetben v�rakozni, hogy v�rhez jussanak.

T�vhiedelem, hogy a f�k lombozat�r�l, t�bb m�ter magass�gr�l hullanak az �llatokra vagy az emberekre. �ltal�ban az egy m�tern�l nem magasabb f�veken, bokrok lev�lzet�n, ezek �rny�kos r�szein tart�zkodnak, de itt is csak id�szakosan, legink�bb legink�bb az �jszakai �s a kora reggeli p�r�s id�ben. A k�zvetlen napf�nyt, a sz�raz meleget nem k�pesek elviselni, ez�rt a ny�r ilyen id�szak�ban igen ritk�n fordul el� kullancsfert�z�tts�g.

A mind�ssze 2-3 mm nagys�g� kullancsokat el�g neh�z �szrevenni. �rz�kelve az arra halad� �l�l�nyek h�- �s sz�n-dioxid kibocs�t�s�t, valamint a keletkez� mechanikai ingereket, azonnal ezekre kapaszkodnak. A sz�rzet k�z�tti t�bb�r�s v�ndorl�s sor�n keresik meg a v�rsz�v�suknak legmegfelel�bb testr�szt, legink�bb azokat a helyeket, amelyeket a kuty�k kev�sb� tudnak el�rni. K�l�nleges sz�jszerv�kkel �tf�rj�k a b�rt �s a fel�letesen fut� �r fal�t, majd hozz�kezd a v�rsz�v�shoz, ami nem jelent f�jdalmat az �llat sz�m�ra. A gombost�fejnyi �l�sk�d�k k�z�l csak a n�st�nyek k�pesek jelent�s mennyis�g� v�rt sz�vni.

A n�h�ny napig tart� t�pl�lkoz�suk kezdet�n nem vagy csak igen alapos vizsg�lattal vehet�k �szre a sz�rzet k�z�tt. Fokozatosan emelkednek ki a sz�rzetb�l �s v�lnak l�that�v�. Ha t�pl�lkoz�suk befejez�se el�tt t�vol�tjuk el �ket, �jb�l m�r nem tudnak megkapaszkodni �s folytatni a v�rsz�v�st. Ilyenkor r�vid id�n bel�l elpusztulnak. Ha k�pesek befejezni a v�rsz�v�sukat, �gy az eredeti m�ret�k 100-200-szoros�ra n�vekednek, �s p�rosodnak a h�mekkel, amelyek t�bb alkalommal, de csak kev�s v�rt fogyasztanak. A megterm�keny�tett �s v�rrel telesz�vott, babnyi m�ret�re duzzadt n�st�nyek v�g�l elengedik a gazda�llatot, �s a talajra hullanak. N�h�ny napi nyugalom ut�n elkezdik lerakni a toj�saikat, melyek sz�ma el�rheti a 4-5 ezret. Miut�n az utols�t is lerakt�k elpusztulnak.

A toj�sokb�l kikel�, kb. 0,5 mm-es l�rv�knak v�rre van sz�ks�g�k, hogy tov�bbfejl�dhessenek. �ltal�ban gy�kokra, apr� r�gcs�l�kra kapaszkodva jutnak t�pl�l�khoz, majd ezeket elhagyva a talajon �n. nimf�kk� alakulnak. E fejl�d�si alakoknak is v�rt kell sz�vni. Emiatt madarakra, r�gcs�l�kra, erdei vadakra, de leht�s�g eset�n h�zi�llatokra, �gy a kuty�kra �s a macsk�kra kapaszkodnak. A n�h�ny napig tart� t�pl�lkoz�sukat k�vet�en a talajra hullanak, ahol kifejlett egyedekk� fejl�dnek. Teljes fejl�d�s�k hossz�t a k�rnyezet h�m�rs�klete, nedvess�gtartalma �s k�l�n�sen az hat�rozza meg, hogy milyen gyorsan tal�lnak t�pl�l�kot biztos�t� �l�l�nyre. A toj�sb�l a kifejlett egyedek kialakul�s�ig h�napokra, nem ritk�n �vekre van sz�ks�g�k, mik�zben jelent�s r�sz�k elpusztul.

Fert�z�svesz�ly

A kullancsok v�rt sz�vnak, de�ltal�ban nem okoznak komoly v�rvesztes�get, mivel legt�bbsz�r csak n�h�ny p�ld�nyuk fordul el� az �llatokon. Igazi jelent�s�g�k azzal f�gg �ssze, hogy a t�pl�lkoz�suk k�zben k�l�nb�z� k�rokoz�kkal fert�zik a kedvenceinket, legink�bb a kuty�kat. Az orsz�g t�bb k�rzet�ben fordul el� a kuty�k l�zzal, olykor v�res vizelet�r�t�ssel j�r� megbeteged�se. Az ezt okoz�, v�rben �l�sk�d� egysejt�ek minden esetben az ezeket hordoz� kullancsokb�l jutnak az �llatokba.

 V�dekezz�nk, de hogyan?

A kullancsok elllen v�dekezni kell, hiszen csak �gy akad�lyozhat� meg a k�l�nf�le k�rokoz�k bejut�sa kedvenceinkbe. A v�dekez�snek arra kell ir�nyulnia, hogy lehet�leg ne ker�lhessen kullancs az �llatra, illetve ha ez m�gis megt�rt�nik, �gy az �ltaluk vitt k�rokoz�(k) beolt�sa el�tt elpusztuljanak. Az egyik lehet�s�g t�vol tartani �llatainkat a kullancsokkal fert�z�tt ter�letekt�l, de ez legt�bbsz�r lehetetlen. Hasonl� mondhat� a kullancsok term�szetben t�rt�n� elpuszt�t�s�r�l is, hiszen b�rhol el�fordulhatnak. Kuty�ink rendszeres, f�leg s�t�ltat�suk ut�ni alapos �tvizsg�l�s�val megtal�lhat�k a kullancsok, de nem biztos, hogy mindegyiket �szrevessz�k, miel�tt ezek megkapaszkodn�nak. A m�r v�rt sz�v� egyedek k�zzel, csipesszel vagy egy�b eszk�z�kkel �s m�dszerrel elt�vol�that�k, de ehhez szak�rtelem kell, tudniillik e k�zben is bek�vetkezhet a k�rokoz�k bejut�sa a gazd�ba, illetve a kullancsok sz�jszerve beszakadhat az �llat b�r�be, ami k�s�bb helyi gyullad�st okozhat. A kullancsok t�voltart�sa, illetve id�ben t�rt�n� elpuszt�t�sa �rdek�ben valamilyen kullancsellenes hat�ssal rendelkez� k�sz�tm�nyt kell haszn�lni azokon a helyeken �s id�szakban, ahol �s amikor a kullancsok t�mad�sa v�rhat�.