A nagy test� ebek eltart�sa t�bbe ker�l, mert t�bb t�pl�l�kra van sz�ks�g�k, de a kisebb kuty�k gyakrav�logat�sak �s egyedi t�pl�l�kot ig�nyelnek. A kisebb n�gyl�b�aknak majdnem ugyanannyi testmozg�sra van sz�ks�g�k, mint a nagyobb rokoniknak, de nincs sz�ks�g�k a futk�roz�sra akkora helyre. A terriereknek p�ld�ul rendszeres tr�ning kell, m�g a nagyobb test� kuty�k-mint az �r farkaskutya-

kev�sb� k�nyesek a mozg�s rendszeress�g�re. A nagy test�, hossz� sz�r� kuty�k a lak�sban hullatj�k a sz�r�ket, �s gyakori �pol�sra szorulnak, viszont az erre allergi�soknak a nem vedl� fajok-mint az uszk�rok-

nagyon megfelelnek. A hossz� sz�r�ek bizonyos mennyis�g� id�t �s p�nzt ig�nyelnek, mert �polni kell �ket.

A kever�k egyedek gyakran a legjobb csal�di kuty�k. Bar�ts�gosabbak, eg�szs�gesebbek �s hosszabb �let�ek lehetnek a fajtiszt�kn�l, �s kev�sb� szenvednek f�jdalmas, velesz�letett betegs�gekt�l-amelyek a fajtiszt�kat gy�trik. A korcsok ezenk�v�l gyakrabban keresnek, mint a fajtiszt�k. M�sfel�l pedig a pedigr� kuty�k kisz�m�that�bbak: viselked�s�k v�lhet�en a fajt�l elv�rtak szerint fog alakulni, �s �lethosszuk is meghat�rozott.

A kuty�k k�l�nb�znek m�retben �s term�szetben is, ez�rt fontos, hogy egy�ni elv�r�sainknak megfelel� ebet v�lsszunk. K�rj�nk bar�tainkt�l �s szakemberekt�l tan�csot, j�rjunk ut�na az egyes fajt�k tulajdons�gainak k�nyvekben, magazinokban, vagy az interneten-�s ne siess�k el a d�nt�st. Amint kiv�lasztottunk egy fajt�t, pr�b�ljunk meg mindk�t nemb�l tal�lni egy-egy egyedet, esetleg t�bb koroszt�lyb�l is, hogy meg�llap�thassuk, mire sz�m�thatunk a kutya k�l�nb�z� �letszakaszaiban.