Haz�ja: Szlov�nia / Lipica,
Ausztria, Magyarorsz�g,

Marmagass�g: 150-160 cm

S�lya:

Sz�ne: �ltal�ban sz�rke, de ritk�n pej, illetve fekete egyedek is el�fordulnak

Term�szete: j�indulat�, intelligens

T�rt�nete A fajta l�trej�tte K�roly Habsburg-f�herceg nev�hez f�z�dik, aki a ma Szlov�nia ter�let�n tal�lhat� Lipic�n udvari m�nest �ll�ttatott fel az ott tal�lhat�, k�z�pkorban nagyra becs�lt, de kiss� neh�z test� �s Spanyolorsz�gb�l import�lt lovakb�l. A c�l az volt, hogy az akkori barokk �zl�snek megfelel�, eleg�ns k�llem� �s lehet�leg sz�rke lovakkal l�ss�k el a grazi f�hercegi m�nest, illetve a b�csi cs�sz�ri ist�ll�t. A teny�szt�k m�ig is tart� munk�j�t d�cs�ri, hogy a mai napig fennmaradt nyolc olyan geneol�giai vonal, amelyeknek alap�t� m�njei: Pluto (1765. �vi sz�rke d�n), Favory (1779. �vi fak� kladrubi), Neapolitano (1790. �vi pej n�polyi), Conversano (1767. �vi fekete n�polyi), Maestoso (1773. �vi sz�rke spanyol), Siglavy (1810. �vi sz�rke arab), Incitato (1810. �vi sz�rke erd�lyi spanyol), Tulip�n (1896. �vi lipicai). Sajnos a lipicait sem k�m�lt�k a h�bor�k viharai. A nap�leoni h�bor�k idej�n k�t �zben is Magyarorsz�gon tal�lt mened�ket az �llom�ny, melynek egy r�sze Mez�hegyesen is maradt. 1875-ben ezt az �llom�nyt is menek�teni kellett, ekkor a m�nes Als�szombatfalv�ra ker�lt. Az 1910-es �vek elej�n a m�nes �jra k�lt�zni k�nyszer�lt, ekkor B�boln�ra, �s csak az 1950-es �vekben k�lt�zhettek mai magyarorsz�gi teny�sz hely�kre, Szilv�sv�radra, ahol a fajta eredeti b�lcs�j�nek megfelel�, hegyes-dombos vid�kre ker�lhettek

A fajta haszn�lata

Tanul�konys�ga �s k�nnyen idom�that�s�ga teszi ide�liss� a spanyol magasiskola m�r-m�r akrobatikus feladatainak elv�gz�s�re. Ereje �s �ll�k�pess�ge miatt kocsi- �s gazdas�gi l�k�nt is elterjedt. M�g az osztr�k �llom�ny a k�nnyebb h�tas, a szilv�sv�radi lipicaiak ink�bb a fogatos t�pus megtestes�t�i. �gy ak�r szabadid� l�nak is haszn�lhatjuk, olykor kocsi el� is befogva �ket.