T�rt�nete

A fajtatiszta berni p�sztorkutya (a mai form�j�ban) k�r�lbel�l egy �vsz�zada l�tezik. A tudatos teny�szt�st a sz�zadfordul�n kedt�k meg, azokb�l a sv�jci, Alpok k�z�tt �l�, Bern k�rny�ki parasztkuty�kb�l, melyek m�r �vsz�zadok �ta seg�tett�k a parsztgazdas�gok �let�t.

A kuty�kat ekkor m�g ,,D�rrbachi"-nak nevezt�k, �s a h�rom sz�n legk�l�nb�z�bb sz�n�sszet�tel�ben frdultak el�.

Berni p�sztor 1914

Az 1830-as �vekben fellend�lt a fajtatiszta kuty�k teny�szt�se �s a bern�thegyi, illetve m�s fajt�k egyre ink�bb kiszor�tott�k a  helyi k�z�ns�ges parasztkuty�kat, eg�sz addig, m�g r� nem j�ttek, hogy ezek p�tolhatatlanok.  N�h�ny t�volabb es� v�lgyben azonban m�g megvoltak, m�gpedig romlatlanul, tiszta fajtak�nt.

Az 1900-as �vek elej�t�l  m�r ki�ll�t�sokon is r�szt vettek. Egy ilyen ki�ll�t�son tal�lkozott a fajt�val  Albert Heim, z�richi professzor, �jfunlanditeny�szt� is. Mint elismert szaktekint�ly �s mint ki�ll�t�si b�r�, sokat tett a fajt��rt, a teny�szt�k vele egy�tt tett�k meg a fajtajav�t�s els� l�p�seit.

A fajta hivatalosan 1904-tõl l�tezik, ekkor jegyezt�k be a Sv�jci Kutyat�rzsk�nyvbe az elsõ „D�rrbachi" kuty�kat. N�h�ny �vvel k�s�bb azt�n a fajt�t - Albert Heim javaslat�ra - Berner Sennenhundnak nevezt�k el. �s mint keresztap�nak, mi volt a v�lem�nye a bernir�l? „Az a Berner Sennenhund, amellyel sokat foglalkoznak, intelligenci�j�val �s bar�ts�goss�g�val sok minden olyan dolgot is megtanul, ami nincs benne a r�gi „parasztprogramban". Nagyon figyelmesek, mindenre �gyelnek, a legmagasabb intelligenci�t �s megfontolts�got bizony�tj�k. �l�nkek, mozg�konyak, ragaszkod�ak, szeretetre m�lt�ak, h�s�gesek, �s mint minden p�sztorkuty�b�l, hi�nyzik bel�l�k mindenf�le �lnoks�g. Mer�szek, nem f�lnek, de nem vereked�sek."

A kuty�k �rt�k�t �vsz�zadokon kereszt�l kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk hat�rozta meg. Nem sz�m�tott, hogy milyen volt a sz�n�k, a rajzolatuk, egyetlen szempont volt: a haszn�lhat�s�g. Ennek vetettek al� mindent, �s a szigor� szelekci�nak k�sz�nhetõen a fontos tulajdons�gok egyre m�lyebben r�gz�dtek a fajt�ban. A fajta m�g ma is �rzi a j� parasztkutya jellemz�it. Ter�let�t, gazd�j�t �szt�n�sen v�di, erre nem kell tan�tani. Ha idegen �rkezik a h�zhoz, figyeli , hogyan fogadja a gazda �s ennek megfelelõen reag�l � is. Nem ugat�s vagy vad, de hat�rozott �s f�lelmet nem ismer. Nem egygazd�s, ink�bb igazi csal�di kutya, aki szereti a t�rsas�got, szeret mindig ott lenni, ahol t�rt�nik valami. A harmonikus k�lsõt, a sz�p sz�rzetet, a szab�lyos, szimmetrikus eloszl�s� rajzolatot �s a sz�p �rnyalat� sz�neket m�r tudatosan alak�tott�k a teny�szt�k.

A berni Magyarorsz�gon

A fajta els� p�ld�nya Magyarorsz�gra 1972-ben ker�lt Heged�s Csaba fajtahonos�t� j�volt�b�l, de igaz�n az ut�bbi �vekben n�tt meg ir�nta jelent�sen az �rdekl�d�s. M�r Magyarorsz�gon is megtal�lta m�lt� hely�t, mely megilleti �t a kutyat�rsadalomban. Nagy felel�ss�g h�rul a teny�szt�kre, mint az egyre divatosabb fajt�kn�l �ltal�ban, ne romoljon le az �llom�ny. Meg�rizze jelleg�t, azt az �vtizedek alatt kialakult „m�tosz�t", mely szerint ha kell a gyerek nevel�je, ha kell kert�r, ha kell j�tsz�t�rs �s ha sz�ks�g  van r�, igavon�v� v�lik, egysz�val � a csal�d mindenese.

Miel�tt magunkhoz vesz�nk egy berni k�lyk�t, alaposan v�gig kell gondolnunk, mire is van sz�ks�g�nk. Ha „csak" egy kuty�t szeretn�nk, vagy egy mutat�s kerti d�szt, vagy egy kennellak�t, akkor v�lasszunk m�s fajt�t, – s�t ne kuty�t, hanem kerti t�rp�t keress�nk magunknak –, mert  erre a berni nem alkalmas. Soha ne felejts�k el, hogy d�nt�s�nk 10-12 �vre sz�l, �s ha nem voltunk el�g k�r�ltekint�ek, annak a kutya l�tja a legnagyobb k�r�t.

Egy�tt�l�s a fajt�val

Ennek a kuty�nak van lelke, �s a kutya gazda kapcsolat akkor lesz igaz�n harmonikus, ha berninket nem mint „csak egy kuty�t" kezelj�k, hanem r� mint t�rsra, csal�dtagra tekint�nk. �s befejez�s�l id�zem Albert Heim professzort: „A kutya az, amit az ember csin�l bel�le. Esetleges hib�iban ink�bb saj�t hib�ink ismerhet�k fel, semmint a vele sz�letett rossz tulajdons�gok."