Az eddig megszokott gyakorlat szerint csak akkor ezdt�k el tudatosan befoly�solni a kutya viselked�s�t �s jellem�t, amikor kb. egy�ves kor�ban m�r k�s� volt minden. Pedig az ut�bbi �vtizedekben sok minden megv�ltozott. A kutyatart�si kedv �sszess�g�ben-f�leg a v�rosokban- er�sen megn�tt. A mindenkori divatnak megfelel�en r�ad�sul gyakran olyan fajt�kat r�szes�tenek el�nyben, amelyekn�l nem lehet megfelel�en megteremteni az adotts�gok , ig�nyek �s a lehet�s�gek sz�ks�ges egyez�s�t. A teny�szt�k �ltal-az egyre k�nnyebben ir�ny�that� kuty�k kialak�t�sa �rdek�ben-(legal�bbis r�szben tudatosan) l�trehozott genetikai v�ltoz�sok a viselked�s szempontj�b�l el�rre nem l�tott k�vetkezm�nyekkel is j�rtak, �s ez is hozz�j�rult ahhoz, hogy a viselked�szavaros kuty�k sz�ma �sszess�g�ben ink�bb n�tt.

R�ad�sul ma er�sen megn�ttek a v�rosi k�rnyezetben is ,,j�l m�k�d�" kuty�val szembeni elv�r�sok. Ott, ahol ezeket az elv�r�sokat nem teljes�tik a kuty�k, a szakemberek m�g mindig azon f�radoznak, hogy a hib�s jellemet genetikailag ,,jav�ts�k ki". A jellemhib�k eredet�nek tiszt�z�s�ra �s val�di okaik kider�t�s�re pedig el�sz�r is a k�ly�k fejl�d�si sz�ks�gleteinek �rdemes ut�na j�rni. Az egyre szembet�n�bb viselked�si probl�m�k kik�z�b�l�s�re azt�n a kezdetben egyszer� ,,h�zi kis�rletekb�l" 1978-ban v�gre kialakult a k�ly�k j�tsz�napok koncepci�ja.

Viselked�siskola embernek �s �llatnak

A k�ly�k j�tsz�napoknakaz a c�lja, hogy kuty�ink fejl�d�si ig�nyeit lehet�leg idej�ben �s �tfog�an kiel�g�ts�k. A kutyak�lyk�kn�l a j�t�k, f�leg az egykor� fajt�rsakkal, sokf�le folyamatot mag�ba foglal, amelyek n�lk�l�zhetetlenek a magatart�s eg�szs�gesfejl�d�s�hez. A legintenz�vebb �r�s, n�veked�s, j�t�k �s tanul�s ideje �ltal�ban az els� 16 h�t. Ennek az id�szaknak a pozit�v, negat�v vagy �ppen hi�nyz� tapasztalatai kran maradand�an befoly�solj�k a kutya j�v�beli viselked�s�t. Ebben a korai �s d�nt� �letszakaszban megy v�gbe az emberhez (nem felt�tlen�l egy konkr�t gazd�hoz, hanem �ltal�ban az emberhez) val� k�t�d�s kialakul�sa is.

A k�ly�k �tv�tel�vel �s az alomk�z�ss�gb�l val� kiszak�t�s�val ugyanakkor megt�rik a fajnak megfelel� fejl�d�s. Hiszen az olyan fontos j�t�k az egykor� fajt�rsakkal, amikor a k�ly�k t�rsas viselked�st tanulhat, az alomestv�rek elhagy�s�val t�bbnyire elv�sz. Ez�rt mindent meg kell tenni, hogy a fajt�rssal val� j�t�kban rejl� tanul�si folyamatok folytat�dhassanak, ugyanakkor a k�ly�k a lehet� legjobban megismerhesse a civiliz�lt k�rnyezet�t is. Tov�bbi fontos feladat, hogy olyan helyzetbe hozzuk a k�ly�ktulajdonost, hogy kedvence k�ls� jelei alapj�n helyesen felismerje �rz�seit, sz�nd�kait. Tudatosan figyelj�nk r�, nehogy a k�ly�k viselked�s�be-gyakran a mi meggondolatlan t�mogat�sunkkal-olyan maradand� zavarok lopakodjanak be, amelyekr�l k�s�bb f�radts�gosan �s gyakran sikertelen�l pr�b�ljuk meg leszoktatni.

V�g�l m�g egyszer szeretn�nk felh�vni a figyelmet, hogy a k�ly�k j�tsz�napok-vagy ak�rhogy h�vj�k is �ket- semmi esetre sem korai nevel� kurzusok vagy k�ly�kidom�t� tanfolyamok. Az biztos, hogy a k�lyk�knem nem b�rmilyen �gynevezett k�ly�kfoglalkoz�sra van sz�ks�g�k, hiszen a szak�rtelem n�lk�l vezetett, vagy net�n mindenf�le kontroll n�lk�li k�ly�ktal�lkoz�sok t�bb k�rt okozhatnak, mint hasznot.

Ez�rt mindenkinek, aki kik�pz�k�nt felel�ss�gteljesen f�radozik k�lyk�k nevel�s�n, meg kell tanulnia meg�rteni az ember �s a kutya kapcsolat�nak �s egy�ttm�k�d�s�nek finom t�rv�nyszer�s�geit.