A rex-sz�rmin�s�get meghat�roz� faktor:

A Rex (eur�pai rex) sz�rv�ltozat Angli�ban jelent meg.

A rex sz�rzetet kialak�t� g�n recessz�v, csak akkor jut kifejez�d�sre, ha mindk�t homol�g kromosz�m�ban egyszerre van jelen.

RxRx all�lp�r - nem-rexoid g�n, a tengerimalac sz�re sima (Non-Rexoid, no curly hair)

Rxrx all�lp�r - a tengerimalac sz�re sima, a domin�ns all�l jelenl�t�ben a recessz�v all�l nem fejti ki hat�s�t.

rxrx all�lp�r - rexoid sz�rmin�s�g� tengerimalac (Rexoid gene, curly hair).

Hasonl� sz�rmin�s�g� az amerikai rex-fajta, ez Teddy n�ven ismert (az Egyes�lt �llamokban jelent meg).

FzFz all�lp�r - nem-rexoid g�n, a tengerimalac sz�re sima

Fzfz all�lp�r - a tengerimalac sz�re sima, a domin�ns all�l jelenl�t�ben az fz all�l nem fejti ki hat�s�t.

fzfz all�lp�r – Teddy (amerikai rex)

Fontos:

Hab�r azonos fenot�pus�ak, genot�pusuk elt�r�, ez�rt e k�t fajt�t nem aj�nlatos egym�s k�zt szapor�tani. Ha Rex tengerimalacot Teddyvel p�ros�tunk, az F₁ nemzed�kben az ut�dok simasz�r�ek lesznek.

rxrx FzFz - Rex (eur�pai rex)

RxRx fzfz - Teddy (amerikai rex)

Szat�n sz�rv�ltozat (Satin):

Er�s csillog�s�, k�l�nlegesen f�nyes sz�rzet, b�rmely sz�nben �s sz�rt�pusban megjelenhet. A szat�n tengerimalac egyes sz�rsz�lai �regesek, sz�r�nek csillog�sa ennek k�sz�nhet�. 

A szat�n sz�rzetet meghat�roz� g�n recessz�v, csak akkor jut kifejez�d�sre, ha mindk�t homol�g kromosz�m�ban egyszerre van jelen.

Sn all�l - nem szat�n (Non-Satin)

sn all�l - szat�n (Satin)

Domin�ns-recessz�v �r�kl�d�smenet:

SnSn all�lp�r - nem szat�n (norm�l sz�rzet�) tengerimalac.

Snsn all�lp�r - nem szat�n tengerimalac (m�s sz�val szat�n-�r�k�t�), a domin�ns all�l jelenl�t�ben az sn all�l nem fejti ki hat�s�t, de a k�s�bbi nemzed�kben kifejez�dhet.

snsn all�lp�r - szat�n tengerimalac.

Mindez egyszer�bben:

A sz�rn�lk�lis�get (kopaszs�got) meghat�roz� faktor:

A kopaszs�got meghat�roz� jelleg recessz�v, csak akkor jut kifejez�d�sre, ha a szervezet homozig�ta az adott g�nre. A g�n spont�n mut�ci� eredm�nye. Kutat�int�zetek laborat�riumaiban jelent meg el�sz�r, s k�s�bb mag�nteny�szetekbe is eljutott. Sz�nes sz�r�s tengerimalacokkal p�ros�tva jelentek meg a k�l�nb�z� sz�n� kopasz tengerimalac-v�ltozatok.

K�l�nleges b�n�sm�dot ig�nyelnek, nagyon tiszta almot, az �tlagosn�l magasabb k�rnyezeti h�m�rs�kletet, a szok�sosn�l t�bb t�pl�l�kot - mindezt �ppen az�rt, mert nincs bund�juk, �rz�kenyebbek a hidegre, t�bb kal�ri�t fogyasztanak el a test h�m�rs�klet�nek fenntart�s�ra.

K�t fajt�t ismer�nk:

Hairless, vagy m�s n�ven Skinny tengerimalac (sz�rn�lk�li)

Nem teljesen kopasz, az orr k�r�l �s a l�bv�geken n�h�ny sz�rsz�l tal�lhat� - a sz�rsz�lak mennyis�ge �s kiterjed�se egy�nenk�nt v�ltoz�, egyesekn�l t�bb, m�sokn�l kevesebb.

Az els� p�ld�nyok 1968-ban, Angli�ban, Millhill v�ros�ban jelentek meg, a helyi orvosi kutat�int�zetben (Medical Research Council). Ezek v�r�sszem� feh�r tengerimalacok (Hartley „albino” tengerimalacok) ut�dai voltak.

Sz�rn�lk�li tengerimalacok 1978-ban, Kanad�ban, Montreal v�ros�ban is megjelentek, az „Armand Frappier” int�zetben (Institut Armand Frappier). E mut�ci� belteny�szetben keletkezett, h�rom n�st�ny �s egy h�m ut�dain�l. Ezek v�r�sszem� feh�r tengerimalacok (szint�n Hartley „albino” tengerimalacok) voltak.

Baldwin (kopasz)

A Baldwin-fajta viszonylag kev�sb� elterjedt. 1994-ben, az Egyes�lt �llamokban (San Diegoban) jelent meg. A mut�ci� egy mag�nteny�szetben, k�t aranysz�n� amerikai b�bit�s (Golden American Crested) ut�dain�l keletkezett. Sz�r�sen j�ttek a vil�gra, majd lassan, fokozatosan vesztett�k el sz�rzet�ket, kb. 3 h�t leforg�sa alatt v�ltak teljesen kopassz�. A sz�l�k �jabb szapor�t�sa nyom�n az els� alomhoz hasonl� (sz�r�ket fokozatosan elveszt�, majd kopassz� v�l�) ut�dok sz�lettek.

A Baldwin-fajta teljesen kopasz, b�re (a sz�rn�lk�lihez viszony�tva) v�konyabb, �s �ltal�ban nincs bajusza, szempill�ja.

A Skinny �s Baldwin b�re enyh�n r�ncosod�.

E k�t fajta nem standardiz�lt, teny�szt�k �vtizedes munk�i sz�ks�gesek m�g ahhoz, hogy a sz�rn�lk�li, illetve kopasz v�ltozat stabill� v�ljon.

Domin�ns-recessz�v �r�kl�d�smenet:

Fontos!

* Csak Skinny x Skinny, Baldwin x Baldwin eset�ben �rv�nyes. Ha a k�t, genetikailag k�l�nb�z� fajt�t egym�s k�z�tt p�ros�tjuk, az ut�dok (F₁ nemzed�k) �ltal�ban sz�r�s tengerimalacok lesznek.

norm�l - nem kopasz tengerimalac (domin�ns all�l).

kopasz-�r�k�t� - norm�l sz�rzet� tengerimalac, heterozigg�ta. A domin�ns all�l jelenl�t�ben a kopaszs�g (sz�rn�lk�lis�g) jelleg nem jut kifejez�sre, de a k�s�bbi nemzed�kben megjelenhet. 

kopasz – vagyis sz�rn�lk�li tengerimalac (recessz�v all�l).

forr�s:www.geocities.com/gemon41/szorgeno.htm