M�g ma is hom�ly fedi eredet�t, sz�rmaz�sa vitatott. Egyedi, m�s fajt�kn�l fel nem lelhet� jegyei, f�k�pp k�k nyelve �s peckes j�r�sa megmozgatt�k rajong�i fant�zi�j�t, �s misztikus t�rt�netek j�ttek l�ter a kutya eredet�re vonatkoz�an. Alig van m�g egy kutyafajta, amelyet ennyi titokzatoss�g venne k�r�l... A mongolok el�dei �ll�t�lag m�r 3000 �vvel ezl�tt hadba vezett�k a csau-csau �seit a k�naiak ellen.

Eur�p�ban az els� csau-csauk el�sz�r 1790-ben Angli�ban jelentek meg. A keresked�k haj�ikon ritkas�gk�nt hozt�k magukkal K�n�b�l. 1877-ben jegyezt�k be az els� kuty�kat az angol kennel klubbn�l ,,k�nai kutya", ,,a k�nai", ,,fekete k�nai ehet� kutya" �s m�g m�s hasonl� c�msz�k alatt.

1894-ben kapta a fajta a ,,chow-chow" elnevez�st, �s ekkort�l az angol kennel klubb t�rzsk�nyv�ben is ilyen n�ven szerepelt. Egy �vvel k�s�bb fel�ll�tott�k a fajta standardj�t, amely kev�s v�ltoztat�ssal ma is �rv�nyben van.

Finom �s mogorva

A csau-csau neve a kantoni ,,chow"(�lelem) sz�bol ered, ami val�sz�n�leg azt jelenti, hogy a kuty�t eredetileg az �trend v�ltozatosabb� t�tel�re teny�sztett�k. Ez k�n�ban egy�ltal�n nem szokatlan. Tal�n ezzel a nem t�ls�gosan megnyugtat� m�ltbeli szereppel is �sszef�gghet tart�zkod� jelleme: a csau-csau ismer�s�kkel viszafogott, idegenekkel elutas�t�, de mindig udvarias, m�g a gazd�j�val is kev�ss� h�zelked�, �s nem szeret j�tszani. Ugyanakkor ahhoz az egy gazd�hoz, akinek(ide�lis esetben) engedelmeskedik, abszol�t ragaszkod�.

B�r a k�ly�k csau-csau igaz�n elb�jol� kismack�, ne ess�nk k�s�rt�sbe, mert gyerekek kuty�j�nak nem alkalmas. M�g ha meg is tanulja elfogadni gazd�ja gyerekeit, messze nem jelenti azt, hogy a bar�taikat is akceot�lja.

Felt�tlen�l k�ly�kkort�l kell nevelni �s j�l szocializ�lni, mert er�s kutya, amely agressz�v lehet m�s �llatokkal szemben. Hatalmas mennyis�g� sz�re miatt nagyobbnak t�nik, mint amilyen val�j�ban, �s b�rred�ivel fenyeget�en hathat. Megfelel� nevel�ssel azonban j�l viseli a t�bbi kutya t�rsas�g�t. Az idegenek ne v�rj�k, hogy kedves farkcs�v�l�ssal fogadja �ket, bar�ts�g�t ki kell �rdemelni.

Hossz� �s k�l�n�sen d�s sz�rzet�t gondosan �s rendszeresen kell �polni. Figyelni kell b�rred�inek tisztas�g�ra is. Sajnos viszonylag gyakran el�fordul a fajt�n�l a cs�p�iz�leti diszpl�zia, jellemz�ek a b�rprobl�m�k �s az �r�kletes szembetegs�gek.

Csak halad�knak!

A csau-csau kimondottan neh�z ,,kutyaegy�nis�g".

Igen k�l�nleges jelleme, mely a kuty�k k�z�tt nagy individualist�v� teszi, nemgyeztethet� �ssze olyan leend� gazd�k�val, akik szolgai engedelmess�get v�rnk el kuty�jukt�l. Kiv�l� t�rs olyan emberek mell�, akik nem kedvelik a szeretet�kkel tolakod� kuyt�kat, nem v�gynak arra, hogy kuty�jukkal sportoljanak, nem akarj�k bonyolult engedelmess�gi gyakorlatokra megtan�tani �s elfogadj�k kiss� mogorva �n�ll�s�g�t. A csau-csau nem t�ri a t�lzott kem�nys�get, szigort, m�g a gazda sem k�nyszer�theti r� az akarat�t. Jogait, ha kell, a fogaival is megv�di, �s b�r nem ideges, harap�s fajta, ha nem l�t m�s megold�st, nagyon kem�ny harap�ssal utas�tja rendre azt, aki er�szakkal pr�b�lta megt�rni az akarat�t. Aki azonabn egyszer  elnyeri a szeretet�t, mindig ragaszkodni fog a fajt�hoz.

Fajtajegyek:

Fej: a koponya lapos �s sz�les, nincs kifejezett stoppja, a szemek alatt j�l kit�lt�tt. A pofa m�rs�kelten hossz�, a szemt�l a v�g�ig sz�les, nem elhegyesed�. Az orr mindig nagy, sz�les �s fekete. Ez al�l kiv�telt k�peznek a kr�msz�n� �s majdnem feh�r kuty�k, ahol az orr sz�ne megegyezhet a sz�rzet sz�n�vel. A nyelv k�kesfekete. Az �ny �s az ajkak feket�k vagy k�kesfeket�k.

Sz�rzet: a hossz�sz�r� bund�ja nagyon s�r�, d�s, puha, el�ll�, l�gy, gyapjas aljsz�rzettel

Sz�n: egysz�n� feket, v�r�s, k�k, �zbarna, kr�m vagy feh�r, gyakran sat�rozott, de soha nem foltos vagy cirmos. A farok als� r�sze �s a nadr�g a combon gyakran vil�gosabb sz�n�.

Nagys�g: marmagass�g kanokn�l 48-56 cm, szuk�kn�l 46-51 cm, s�ly:25-28 kg.