1971-ben egy amerikai kuty�s foly�iratban megjelent egy honkongi teny�szt� seg�lyki�lt�sa, hogy meg�vja a fajt�t a kihal�st�l. Hogy ezzel a k�nai parasztkuty�t a Nyugat st�tusszimb�lum�v� teszi, biztosan nem is rem�lte volna. A k�ly�k�rak sz�d�t� magass�gokba k�sztak. Egyre r�ncosabb kuty�kat teny�sztettek.

Pedig csak a k�lyk�knek szabadna r�ncosnak lenni�k. A rendk�v�li b�rr�ncok a feln�tt kuty�kn�l hormonzavarokra utalnak, �s b�rprobl�m�kat okoznak, a szuk�kn�l cikluszavarokat is. A r�ncos fejb�r �s a m�lyen �l�, kis szemek befek� fordul� szemh�jat �s f�jdalmas gyullad�sokat eredm�nyeznek. A k�lyk�knek a fej�k�n �sszevarj�k a b�rt, hogy ki tudj�k nyitni a szem�ket. A modern fajtaegyes�letek c�lja, hogy megakad�lyozz�k az ilyesfakta t�lz�sokat, mert a shar pei eredetileg temperamentumos, vid�m, eg�szs�ges kutya volt.

A shar pei-t vaddiszn�vad�szatra, p�sztorkuty�nak, valamint kutyaviadalokra teny�sztett�k D�l-K�n�ban. Az �sr�gi k�nai harcikutyafajta neh�z ellenf�l volt, mert ha egy m�sik kutya beleharapott laza b�r�be, gyakorlatilag meg tudott fordulni maga k�r�l. Eredete nem ismert, k�kesfekete nyelve arra utal, hogy ugyanazok voltak az �sei, mint a csaucsaunak.

Tapasztalt kuty�s kez�be val�

A shar pei er�s egy�nis�g, kedves, nyugodt �s m�lt�s�gteljes jellem�, komoly, f�ggetlen �s nagyon tiszta. �ber �s tart�zkod� az idegenekkel, ez�rt k�lx�kkor�t�l kezdve j�l kell szocializ�lni. Mindig figyelmes, �ber �s v�dekezni k�sz, de nem harap�s. Kem�ny, tapasztalt k�zre van sz�ks�ge, amely az agresszi� minden kezdem�nye ellen tud hatni, �s vil�gosan meghat�rozza, ki a f�n�k: aki ezt a pillanatot elszalasztja, kimondottan makacs, domin�ns kuty�ja lehet.

A shar peit K�n�ban vad�sz-�s terel�kuty�nak is haszn�lt�k, ez�rt vid�ki ter�leten fel�gyelet alatt kell tartani, mert n�h�ny shar pei hajtja a vadat �s m�s �llatokat.

M�s �llatokkal egy�bk�nt is lehet enyh�n agressz�v, ez�rt a legjobb, ha egyed�li kutyak�nt tartjuk a csal�dban.

M�g mindig ritka fajt�nak tekintik, b�r a felel�tlen teny�szt�k m�r r�gren felfedezt�k, �s az eg�szs�gi �s v�zenbeli k�rosod�sokra val� tekintet n�lk�l b�tran ,,termelik" �s dr�g�n �rulj�k. A j�vend�beli gazda k�sz�lj�n fel arra, hogy kedvence borsos �llatorvosi sz�ml�kat termel majd, k�l�n�sen, ha nem megfelel� teny�szt�t�l sz�rmazik.

A shar pei-ek a legjellemz�bb szemh�jhib�k mellett hajlamosak b�rbetegs�gekre, cs�p�iz�leti diszpl�zi�ra �s gyakori a t�pallergia el�fordul�sa is.

A felel�s teny�szt�kre ez�rt neh�z feladat h�rul.

E k�l�nleges fajta teny�szt�s�re csak az v�llalkozzon, aki a kuty�k j�l�t�t is szem el�tt tartva k�pes n�ha saj�t anyagi �rdekeivel ellent�tes d�nt�seket hozni, �s akik sz�m�ra a ki�ll�t�si d�jak elnyer�s�n�l fontosabb szelekci�s t�nyez� a t�le kiker�l� k�lyk�k eg�szs�ge �s j� term�szete.

Fajtajegyek

(Az 1999-es m�dos�t�sokkal)

Fej: tet�cser�p form�j� fej, r�ncos csak a homlokon lehet �s csak akkor�k, hogy ne irrit�lj�k a szemet. A t�l nagy pofa �s ajkak nem k�v�natosak. K�z�pnagy, mandulav�g�s� szemek, a kutya m�t�ti beavatkoz�s n�l�l is k�nyelmesen kell, hogy l�sson!

Test: a nyakon csak egy kev�s laza b�r(toka) l�ghat, a testen r�ncok csk a mar k�rny�k�n lehetnek. A h�tvonal a mar fel� enyh�n emelkedik.

Nagys�g: magass�g: a leg�jabb standard szerint a k�v�natos m�ret �jra 44-51 cm. (Az extr�m r�ncos test elker�l�se �rdek�ben r�vid ideig megemelt�k az ide�lis m�rethat�rokat 48-58 cm-re.)

Sz�rzet: r�vid, kem�ny, sz�r�s, ljsz�rzet n�l�li.

Sz�n: fak�, coboly, kr�m, fekete, v�r�s, ez�st, csokol�d�. Nem lehet feh�r vagy foltos.