�ppen ez�rt mindig tartsunk a tengerimalac elõtt vizet. A legjobb v�laszt�s egy �nitat�. Ha nincs olyan t�rsa, amely rendszeresen iszik, tan�tsuk meg az �nitat� haszn�lat�ra. Az elsõ napokban itassuk fecskendõbõl, vagy az �nitat�t tegy�k gyakrabban a sz�j�hoz. Ha nincs lehetõs�g�nk �nitat�t v�s�rolni, egy vastagabb �s nehezen bor�that� t�lat tegy�nk el�je.

�trendj�ben a sz�n�n �s a z�ldf�l�ken legyen a hangs�ly.
A sz�n�nak nagyon fontos szerepe van a tengerimalac t�pl�lkoz�s�ban, egyens�lyban tartva az em�szt�st �s koptatva a fogakat, ez�rt �lland�an legyen elõtte, hogy a nap b�rmely �r�j�ban hozz�jusson. B�rmilyen �sszet�telû t�pot is fogyaszt, eg�szs�ge megõrz�se v�gett mindig sz�ks�ges a naponta adagolt, friss sz�na.A tengerimalacnak sz�ks�ge van C-vitaminra, a frissen szedett, z�ld fû mindennapi fogyaszt�sa kiv�l� C-vitamin-forr�s. Egy felnõtt, �tlagos s�ly� tengerimalac napi sz�ks�glete kb. 10 mg C-vitamin (kb. 1 mg C-vitamin 100 gr testt�meghez sz�m�tva). Ez a mennyis�g a ny�ri idõszakban biztos�tva van a term�szetes t�pl�l�k (z�ldf�l�k stb.) �ltal. T�len a C-vitamin fontoss�ga k�l�n�sen nagy hangs�lyt kap, hiszen ebben az idõszakban az elfogyasztott �lelem vitamintartalma �ltal�ban igen alacsony. Ebben az idõszakban a tengerimalac �trendje min�l t�bb, C-vitaminban gazdag z�ldf�l�t, z�lds�get �s gy�m�lcs�t tartalmazzon. Ha a t�pl�lkoz�s�ba nincs kellõ mennyis�gben beiktatva, sz�ks�gess� v�lik a C-vitamin v�zben val� adagol�sa, heti egy alkalommal. Ilyen esetben, legjobb megold�s az aszkorbinsav, por alak� form�ban.

A tengerimalac �ltal leggyakrabban fogyasztott z�ldf�l�k, z�lds�gek �s gy�m�lcs�k a k�vetkezõk: frissen szedett z�ld fû, r�pa (ez ak�r minden nap adhat�) �s levele, uborka, spen�t, kapor levele, petrezselyem (feh�rr�pa) �s levele, karal�b� levele, karal�b�*, karfiol levele, karfiol*, sp�rgakel (brokkoli) levele, sp�rgakel*, z�ldsal�ta**, zeller levele***, takarm�nyr�pa �s levele, paradicsom, paprika, alma, cseresznye, õszibarack, szõlõ, szilva, mandarin, narancs, ban�n, kivi, g�r�gdinnye, zsenge kukoricabajusz, a kukoricacs�vet takar� zsenge levelek, sp�rga, s�tõt�k, gyenge z�ldbors� (h�velyestõl), c�kla, retek levele, must�r levele, gyermekl�ncfû (pitypang), ty�kh�r, l�here, vadhere, p�sztort�ska stb.
A gy�gyn�v�nyk�nyvet is tanulm�nyozhatjuk, �gy v�ltozatosabb �trendet tudunk biztos�tani tengerimalacunk sz�m�ra.

Megjegyz�s:

• * Nagyobb adagban puffad�st okozhat

• ** Gyakori fogyaszt�sa k�ros a ves�kre (j�gsal�t�t ne adjunk, hasmen�st okozhat).

• *** Fokozatosan vezetj�k be az �trendj�be, elõsz�r kisebb adagokban. A vastag sz�r�t eldobjuk, mert nehezen em�szthetõ

• Lehetõleg minden z�lds�get, gy�m�lcs�t mossunk meg

• Sose adjunk cs�põs t�pl�l�kot �s ker�lj�k a hagym�b�l (hagyma, fokhagyma) vagy gum�b�l (burgonya) eredõ n�v�nyeket

• A m�rgezõ, permetezett vagy piszkos n�v�nyeket szigor�an ker�lj�k

Kieg�sz�tõk�nt n�ha adhatunk cs�r�ztatott b�z�t is, fõleg a t�li h�napokban bizonyul csemeg�nek.
A tengerimalacnak a magvakat a k�vetkezõk�ppen keverj�k:
- 80 % zab
- 20 % egy�b magvak (b�za, �rpa, kukorica, napraforg�).
A zabnak nagyon alacsony a zs�rtartalma, �gy sz�mos betegs�gtõl meg�vhatjuk a tengerimalacot (elh�z�s, m�j- �s veseprobl�m�k).
A tengerimalac fogai gy�k�rtelenek, �s �lete sor�n mindv�gig nõnek. Fogkoptat�s c�lj�b�l adjunk neki gyakran sz�raz kenyeret is (nagyon kedveli).

A tengerimalacok t�pl�l�ka fõleg sz�n�b�l, z�ldf�l�bõl, gy�m�lcsbõl �lljon, hiszen õk alapj�ban v�ve nem magevõk. A n�vend�keknek (nõst�nyek eset�ben az elsõ fedeztet�sig) �s szoptat� nõst�nyeknek minden nap adhatunk magvakat, m�g a felnõtt tengerimalacoknak �s vemhes nõst�nyeknek csak heti 2-3 alkalommal, tests�lyt�l f�ggõen. Ha �zletbõl v�s�rolt, tengerimalac sz�m�ra k�sz�tett, teljes �rt�kû (!) t�pot kap, nincs sz�ks�ge magkever�kre. Abban az esetben, ha ezt nem kapja �lland� jelleggel, aj�nlott keverni a kettõt.