Haz�ja: Magyarorsz�g

Marmagass�g: 155-162 cm

S�lya: 400-450kg

Sz�ne: sz�rke, de a tarka kiv�tel�vel minden sz�n el�fordulhat

Term�szete: tanul�kony, b�tor

T�rt�nete A XVIII. sz�zadban az Osztr�k-Magyar Monarchia hadsereg�nek lovass�ga egyre gyorsabb �s jobb lovakat ig�nyelt. A katon�k ig�nyei a hidegv�r� lovak fel�l egyre ink�bb a gyors �s kitart� lovak fel� fordult, amiknek a lovas par�d�kon az elegancia elv�r�sainak is meg kellett felelni�k. M�ria Ter�zia �s fia II. J�zsef is sokat tett a lovasm�v�szetek�rt �s a l�teny�szt�s�rt. M�g rendeleteket is adtak ki a teny�szt�s szab�lyoz�s�ra. 1789-ben pedig B�bolna-Banapuszt�n megalap�tott�k a B�bolnai Cs�sz�ri �s Kir�lyi M�nest, ahova csak k�llemre �s teljes�tm�nyre t�rt�n� szelekci�k ut�n ker�lhettek be a lovak. Csekonics J�zsef kapit�ny-aki a teny�szt�st fel�gyelte-f�k�nt mez�hegyesi kanc�kkal, n�h�ny spanyol �s egy berber m�nnel olyan alap�llom�nyt hozott l�tre, ami megfelelt a kiemelked� min�s�g� l��llom�ny el��ll�t�s�ra.

1816-ban olyan hat�rozat sz�letett, mely szerint a magas arab v�rh�nyad� b�bolnai kanc�kat csak arab m�nek fedezhetik. Ez�rt exped�ci�t szerveztek a Sz�riai sivatagba azokhoz a beduinokhoz, akik tiszta arab teliv�reket teny�sztettek. Csak azokat a kanc�kat �s m�neket v�s�rolt�k meg, melyek nagyok, nemesek, er�sek �s kitart�ak voltak, majd teny�szt�sbe �ll�tott�k �ket. �gy j�tt l�tre az a b�bolnai arab fajta, amit ma shagy�nak nevez�nk. Az 1856-57. �vi exped�ci�r�l a megb�zott tiszt nem csak els�oszt�ly� lovakat, hanem egy beduin fi�t is hazahozott. A fi� az�rt csatlakozott a csoporthoz, mert nem akarta elhagyni az apj�t�l megv�s�rolt lovakat. A cs�sz�r el�sz�r kad�tiskol�ba k�ldte, majd megtette a b�bolnai m�nes m�nesparancsnok�v�. � Fadallah el Hedad Mih�ly. Az � exped�ci�i sor�n ker�lt Magyarorsz�gra a fekete m�n O'Bajan, valamint Koheilan is. Mih�ly a m�nes kast�ly�ban lakott �s m�g nyugd�jaztat�sa ut�n is �rk�d�tt a lovai felett. 1924-ben hunyt el, �s a b�bolnai temet�ben temett�k el. Mellszobra a m�nes udvar�n kedvenc m�nje, O'Bajan s�rk�ve mellett �ll. Az els� vil�gh�bor� sor�n az �llom�ny sz�tsz�r�dott a k�rnyez� orsz�gokba. Ezen lovak egy r�sze visszaker�lt Magyarorsz�gra, m�sokat k�lf�ld�n fogtak teny�szt�sbe. A m�sodik vil�gh�bor� el�est�j�n Pettk�-Szandtner Tibor, a m�nes akkori vezet�je, mened�ket k�rt a lovaknak a bajororsz�gi Bergstettenben, de itt csak az �llom�ny fel�t tudt�k elsz�ll�solni. Miut�n az amerikaiak megsz�llt�k D�l-N�metorsz�got, a lovak egy r�sz�t k�nyszer�rver�sre bocs�tott�k, m�sik r�sz�k gy�gyszert�rakat szolg�lt, a t�bbi pedig hadizs�km�nyk�nt az USA-ba ker�lt. Egy id� ut�n a lovak egy r�sz�t visszakaptuk, de a m�nes �gy is s�lyos k�rokat szenvedett. A k�s�bbiek sor�n shagya lovakat aj�nlottak fedez�sre a k�zteny�szt�sben, de m�g a k�lf�ld sz�m�ra is. �gy ker�ltek m�nek p�ld�ul Hannoverbe, hogy d�nt� hat�ssal legyenek a n�met f�lv�rteny�szt�sre is. �rdemes m�g megeml�ten�nk Ramzes (anglo-arab) �s Gazal VII nev�t, "akik" ugyancsak maradand�t alkottak a shagya fajt�n bel�l �s k�v�l egyar�nt. Sajnos a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a m�nes sorsa felett nem szakemberek, hanem politikusok d�nt�ttek. �k nem �rtettek �s nem tarott�k fontosnak a lovak teny�szt�s�t, ez�rt B�boln�t "szocialista mintagazdas�gg�" alak�tott�k �s baromfiteny�szetet hoztak l�tre. Szerencs�re ez hozott annyi bev�telt, hogy a m�nest fenntarts�k �s �jra fel�p�thess�k. 1967-ben megalakult a WAHO, az Arab Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge. A WAHO ma arab teliv�rk�nt csak azt a lovat ismeri el, melynek minden �se Ar�bi�b�l sz�rmazik, de az arab teliv�ren bel�l a f�ldrajzilag elt�r� ter�letekr�l sz�rmaz� egyedeket k�l�n alfajtak�nt tekinti. A shagya arabot k�l�n�ll� fajtak�nt a WAHO 1978-ban ismerte el. A Nemzetk�zi Shagya Sz�vets�g a WAHO keretein bel�l a shagya arab teny�szt�s �sszefog�s�n munk�lkodik, �s seg�ti a r�gi m�nvonalak �s kancacsal�dok meg�rz�s�t, a klasszikus shagya arab t�rzsek - Shagya, Gazal, O'Bajan, Siglavy, Dahoman, Koheilan, Jussuf �s Kemir - �jj��leszt�s�t illetve fenntart�s�t. t�bb k�p: