II. Rich�rd feles�ge, a cseh sz�rmaz�s� Anna kir�lynõ volt az, aki Angli�ban n�pszerûv� tette a d�manyerget, hogy a 14. sz�zad h�lgyei eleg�ns �lt�z�k�kh�z illõ m�don utazhassanak.

�gy mondj�k, Medici Katalin volt az, aki a szarvat feljebb tetette, miut�n vad�szat k�zben n�h�ny alkalommal lov�r�l leesett. Mivel �tvethette rajta l�b�t, ezzel a t�masszal nagyobb biztons�gban �rezhette mag�t. Õ volt az, aki a kengyel haszn�lat�t is bevezettette a d�manyergekhez. Az�ta ez a kengyel alak �s elrendez�s szempontj�b�l rengeteg m�dos�t�son esett �t.

Ezek a formai v�ltoz�sok voltak azok, amelyek lehetõv� tett�k, hogy a renesz�nsz kor h�lgyei a d�manyerget haszn�lva vehessenek r�szt a vad�szatokon. Olyan h�res asszonyok h�doltak ennek a szenved�lynek mint I. Erzs�bet angol kir�lynõ, Johanna spanyol hercegnõ �s M�ria, a sk�tok kir�lynõje.

A d�manyergek igazi �talakul�sa a 18. sz�zadban kezdõd�tt el. Ekkor kezdtek vari�l�dni a k�l�nb�zõ form�k. L�teztek m�r t�bb hevederes �s kiegyenl�tõ sz�jas v�ltozatok, k�sz�ltek d�manyergek k�rpitozott vagy steppelt bõr �l�ssel. 

A 19. sz�zad elej�n fejlesztett�k ki a nyereghez a m�sodik szarvat. Ez a t�masz m�g biztons�gosabb �l�st tett lehetõv�.  A 19. sz�zad v�g�tõl eg�szen sz�zadunk elsõ fel�ig az elõkelõ h�lgyek ilyen nyerget haszn�ltak vad�szathoz, s�talovagl�shoz. Akkoriban nem is tartott�k illendõnek, ha egy nõ lovagl� �l�sben lovagol.

A d�manyereg sz�zadunk 30-as �veiben kisebb�, k�nnyebb� v�lt �s szerkezete is megerõs�d�tt; kezdte elnyerni azt a form�t, amit ma „modern d�manyeregnek” nevez�nk. Owen, Mayhew, Whippy, Champion & Wilton, Martin & Martin - a nagy nevek az angol d�manyereg k�sz�t�s t�rt�net�ben; 1900 �s 1940 k�z�tt mûk�dtek, k�sz�tett�k „klasszikus” darabjaikat.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vetõ �ltal�nos elszeg�nyed�s �s a nõk azir�ny� t�rekv�sei, hogy versenyeken a f�rfiakkal egy�tt rendes lovagl� �l�sben indulhassanak nem haszn�ltak a d�manyereg n�pszerûs�g�nek. A st�lus csak 20-30 �ve kezdett �jj��ledni.

J� d�manyerget m�r akkor is neh�z volt tal�lni, �s a megfelelõ  darab  beszerz�se napjainkban sem egyszerû feladat. Igaz�n kev�s hozz��rtõ  foglalkozik  k�sz�t�s�kkel, �gy  �ruk is igen  borsos (1000-1500  USD). A manaps�g haszn�latos darabok k�z�l is igen sok m�g a h�bor� elõtti idõkbõl sz�rmaz� fel�j�tott, vagy a r�gi v�zra teljesen �jra�p�tett nyereg. A legt�bb �j nyereg D�l-Amerik�ban k�sz�l, de minõs�g�k sajnos sok esetben hagy k�v�nnival�t maga ut�n. Az Egyes�lt �llamokban a Steele c�g foglalkozik k�sz�t�s�kkel, nyergeik j� minõs�gûek, k�nyelmesek l� �s lovas sz�m�ra, de ugrat�shoz nem alkalmasak.

B�r elmondhatjuk, hogy renesz�nsz�t �li, a d�manyereg ma m�gis ink�bb kuri�zumnak sz�m�t.