A szarvak ide�lis esetben nagyok �s az alapjuk a tetej�kn�l sz�lesebb; r�videbb l�b� lovasok az egyenes szarvakat tal�lhatj�k k�nyelmesebbnek. A r�gz�tett szarv a legfontosabb t�nyezõ amelyet figyelembe kell venn�nk, mivel m�rete, helyzete ut�lag m�r nem m�dos�that�. Ez a szarv hat�rozza meg azt, hogy a lovas mennyire k�pes tests�ly�t a nyereg k�z�ppontj�ba helyezni �gy, hogy jobb l�b�nak combcsontja a l� gerinc�vel p�rhuzamos legyen. Ha comb a l� gerincvonala f�l� vagy al� ker�l, a lovas nem lesz k�pes egyenesen �lni. Ha a lovas l�ba a t�rd k�rny�k�n h�sosabb, a szarvnak lejjebb kell lennie, �s feljebb ha a l�b kev�sb� „p�rn�zott”. V�kony h�lgyek ( vagy f�rfiak ) egy kis p�rn�t helyezhetnek t�rd�k �s a szarv k�z�, de az nem tekinthetõ v�gleges megold�snak.

A csavarokkal r�gz�tett ugr�szarv eset�ben m�s a helyzet: a nyergen �ltal�ban van m�g egy plusz csavarmenet, melynek seg�ts�g�vel a szarv poz�ci�ja megv�ltoztathat�. A kem�ny bõr bor�t�s� ugr�szarv alapj�t egy f�mr�d k�pezi, amelyet sz�ks�g eset�n meg lehet hajl�tani vagy ki lehet egyenes�teni, hogy alakja a lovas l�b�hoz jobban illeszkedj�k.

Az �l�s alakja akkor megfelelõ, ha a lovas k�nyelmesen tud kiegyenesedve �lni a nyeregben �s �get�skor, ugrat�skor a felemelked�s nem okoz neki neh�zs�get. Ha az �l�s t�l m�ly, felemelked�skor a lovasnak nem csak elõre kell vinnie a tests�ly�t, mint norm�lis esetben, hanem f�lfel� is. A m�ly �l�s a d�manyereg eset�ben az�rt is h�tr�nyos, mert a lovas nem v�laszthatja meg szabadon saj�t helyzet�t - k�nytelen oda �lni, ahov� a nyereg ir�ny�tja.

Az �l�s hossza akkor megfelelõ, ha van m�g k�r�lbel�l 5 centim�ternyi szabad hely a lovas m�g�tt. Ha ez a t�vols�g hosszabb, az m�g nem olyan nagy baj, ha r�videbb az m�r komoly probl�m�kat okozhat, mivel a lovas s�lya ez esetben nagyon lenyomja a nyereg h�tulj�t �s a l� h�ta �gy k�nnyebben megs�r�lhet.

�ltal�noss�gban v�ve elmondhat�, hogy egy 1m 60 cm magas lovasnak 40 cm hossz�s�g� �l�s megfelelõ, �s minden + 7,5 cm-re m�g 2,5 cm nyereghosszt sz�molhatunk.

A p�rn�k t�m�se akkor megfelelõ, ha  felnyergelt lovon lovas n�lk�l a nyereg bal oldala kiss� felemelkedik �s a nyeregp�rn�k k�zti bar�zda a l� gerinc�tõl k�zvetlen�l jobbra helyezkedik el. A bar�zd�nak k�z�pen kell lennie, ha a lovas fel�lt a nyeregbe.

Hossz� haszn�lat sor�n a baloldali p�rna veszti el leggyakrabban alakj�t, mert a t�mõanyag a r�nehezedõ s�ly hat�s�ra lassan �sszesûrûs�dik. A jobboldali p�rn�ra kevesebb terhel�s jut, itt ez ritk�bban fordulhat elõ. A rossz, jobbra vagy balra dõlõ (ez ut�bbi a gyakoribb �s a vesz�lyesebb) d�manyergek akad�lyozz�k a lovast a korrekt �l�sben; az �lland� egyenetlen s�lyeloszl�s a l� h�t�nak s�r�l�seihez vezet. A 11. �bra a l� h�t�nak azon pontjait mutatja, amelyek legink�bb ki vannak t�ve a nyereg �s a lovas okozta terhel�snek.
 

10.A leggyakrabban elõfordul� nyereg okozta felt�r�sek elõfordul�si helye (1) T�l sz�les markamra (2) T�l keskeny markamra (3) Meggyeng�lt nyeregv�z, les�llyedt �l�s (4) A nyereg a lapocka h�tulj�t nyomja (5) Az als� nyeregsz�rny vagy a heveder csatjai d�rzs�lnek (6) Hevedert�r�s (7) A nyereg egyens�ly�nak hib�ib�l eredõ felt�r�sek