Ezut�n, an�lk�l, hogy t�rzs�nk elfordulna, bal l�bunkat a r�gz�tett szarvra helyezz�k (3). Ha ek�zben jobb kez�nket a nyereg h�ts� r�sz�n nyugtatjuk megakad�lyozhatjuk a t�rzs elfordul�s�t (2,4).

Ha a jobb l�b a hely�re ker�lt biztos�tsuk, hogy a t�rdhajlat �s a r�gz�tett szarv k�z�tt legyen m�g egy-k�t ujjnyi hely (5). A comb simuljon a nyereg oldal�hoz, a t�rd �rezze mag�t k�nyelmesen. A bal l�b poz�ci�ja maradjon term�szetes, a l�bujjak n�zzenek kiss� lefel�, a boka nyom�dj�k a nyeregsz�rnyhoz. Hib�nak sz�m�t, ha a l�bujjak felfel� n�znek, vagy a l�bikra izmai t�l feszesek, mert ez a jobb t�rd felfel� t�rt�nõ elmozdul�s�hoz vezethet. M�g biztons�gosab, ha l�bfej�nket kiss� befel� ford�tjuk.

Ha mindk�t l�bunk a megfelelõ helyre ker�lt, ideje ellenõrizni a v�llak �s a cs�põ helyzet�t. Hajlamosak lehet�nk - fõleg akkor, ha a nyereg nem el�g egyenes - arra, hogy bal cs�põnket h�traejts�k. Ekkor eg�sz test�nk elfordul, jobb t�rd�nk lecs�szik a szarvr�l �s szinte teljesen oldalt �l�nk a lovon. Ilyenkor m�g az sem seg�t, ha azt k�pzelj�k, hogy rajzsz�g van a bal fenek�nk alatt - ahogyan azt n�h�ny oktat� aj�nlja.

Ezen a probl�m�n egy hasznos, ferde tart�st kiegyenes�tõ gyakorlat elv�gz�s�vel seg�thet�nk. N�zz�nk elõre �s emelj�k fel jobb kez�nket egyenes karral, teny�rrel felfel� eg�szen a v�llunk szintj�ig. Ezut�n, an�lk�l, hogy l�bainkat megmozd�tan�nk, karunkat lend�ts�k jobbra �gy, hogy fej�nk �s test�nk is vele mozogjon, eg�szen addig, am�g a l�hoz k�pest megfelelõ helyzetbe ker�l�nk. Engedj�k le karunkat �s laz�tsuk el test�nket. �l�s�nknek most m�r k�nyelmesnek �s biztosnak kell lennie.
A j� �l�sn�l a gerinc egyenes, de nem merev, a v�llak laz�n h�trafesz�tettek. Elõfordulhat, hogy a jobb v�ll lefel�, vagy jobbra hajlik - mindkettõ helytelen.

Tart�sunk helyess�g�t legk�nnyebben egy seg�tõvel ellenõrizhetj�k, de ha senki nincs k�zn�l l�h�tr�l mi magunk is megvizsg�lhatjuk. Ez a k�vetkezõk�ppen t�rt�nik: fej�nk elmozd�t�sa n�lk�l len�z�nk magunkra �s elk�pzel�nk egy vonalat, amely f�ntrõl lefel� v�gigfut a szegycsontunkon. Amikor ez a k�pzeletbeli vonal el�ri a k�ld�k�t a l� fej�nek ir�ny�ban megh�zzuk a folytat�s�t. Ha �l�s�nk korrekt, a vonal a l� nyak�nak vonal�ban halad v�gig �s �tmegy a f�lei k�z�tt. Ha a vonal balra kit�r, akkor bal cs�põnket val�sz�nûleg h�traejtett�k (14. k�p); ha balra �s f�lfel� t�r ki, akkor jobbra dõl�nk (15). Nincs m�s h�tra, mint tart�sunk kiigaz�t�sa a vonal seg�ts�g�vel.

Kezeink egy szintben vannak, a sz�rat olyan sz�gben �s magass�gban tartjuk, amelyhez a l� szoktatva van. Egy m�g kev�s tapasztalattal rendelkezõ l�n�l ez poz�ci� valahol a jobb t�rd�nk k�zel�ben van. Ha lovunk j�l k�pzett, j� egyens�ly�rz�kkel rendelkezik a sz�rakat foghatjuk az �l�nkben is. Jobb kez�nket sose ejts�k az �l�s szintj�n�l lejjebb - hacsak nem seg�ts�gk�nt haszn�ljuk bizonyos manõverekhez.

A jobb l�b hi�nyz� seg�ts�geinek p�tl�s�ra egy p�lc�t vihet�nk magunkkal, amelynek el kell �rnie addig, ameddig l�bunk �rne. A v�kony vagy t�lzottan hajl�kony p�lc�k erre a c�lra nem megfelelõek. A p�lc�t k�tf�lek�ppen haszn�lhatjuk: v�g�vel nyom�st gyakorolunk a l� oldal�ra, vagy k�nnyed�n megp�ccintj�k vele az �llatot.