A tagokkal t�rt�nõ kapcsolat fenntart�s�nak �rdek�ben Nagy Britannia ter�let�t 14 f�ldrajzi z�n�ra osztja a Sz�vets�g. Mindegyik z�n�nak megvan a maga ir�ny�t� test�lete, bizotts�ga. A bizotts�gok feladatai k�z� tartozik a vizsg�k �s az oktat�s megszervez�se; a versenyek, bemutat�k idõpontjainak figyelemmel k�s�r�se az �j tagok toborz�sa �s az anyagi alapok megteremt�se is. Egy-egy ter�leti eln�k k�pvisel minden bizotts�got a Nagytan�csban. A Nagytan�cs hat�rozza meg a legfõbb ir�nyelveket, adja ki a versenyszab�lyzatokat, koordin�lja a vizsg�ztat�st, d�nt az oktat�k �s b�r�k kinevez�s�rõl, hat�roz a fontosabb k�rd�sekben.

A Sz�vets�g fenntartja a kapcsolatot k�lhoni (ulsteri, �rorsz�gi, ausztr�l, USA-beli, kanadai, francia, jap�n, holland, sv�d, �s �j-z�landi) testv�rszervezeteivel is.

A tagd�j (18 angol font) m�s Brit lovas klubok�hoz k�pest szer�nynek mondhat�. Ez nagyr�szt annak tudhat� be, hogy a lovakat nem sz�ks�ges bejegyeztetni, mivel csak a lovas ker�l elb�r�l�sra.

A Sz�vets�g k�l�n szolg�latot tart fenn az�rt, hogy haszn�lt felszerel�seket olcs� �ron tehessen hozz�f�rhetõv� tagjai r�sz�re.

Az Angol D�manyerges Sz�vets�gnek ezern�l is t�bb tagja van Nagy-Britanni�ban, nagy r�sz�k akt�van versenyez is. A 16 �vesn�l fiatalabbak sz�ma 120 k�r�l van, a legfiatalabb tag 7 �ves. Vannak csal�dok, ahol a d�manyerges lovagl�s m�r hagyom�ny, a Sz�vets�g vezetõj�nek, Betty Skeltonnak csal�dj�ban m�r n�gy gener�ci� �ta ûzik ezt a sportot. Az anya �s l�nya alkotta csapatok sem ritk�k.

120 k�r�li a Sz�vets�gn�l sikeres vizsg�t tett lovasoktat�k sz�ma. Az oktat�k k�pz�se k�t szinten folyik: kezdõ („B”) �s halad� („A”). Az oktat�k k�z�tt sz�mos profi versenyzõ is van, akt�vak �s visszavonultak egyar�nt. Mindannyian a lovagl�s biztons�g�t �s a l� j�l�t�t tartj�k legink�bb szem elõtt.

A tagok bizony�tv�nyt szerezhetnek tud�sukr�l; l�szersz�mok ismeret�bõl (k�l�n�sen a d�manyergek �s a kant�rok ter�n), l�tart�sb�l �s a viseletek ismeret�bõl tehetnek vizsg�t, melynek k�vetelm�nyei igen szigor�ak. A tagok k�pz�se n�gy oszt�lyos rendszerben t�rt�nik. Az elsõ oszt�lyban m�g nincs ugrat�s, ha valaki m�gis elsaj�t�tja, piros pontot kap. Az ugrat�s egy�bk�nt a k�vetkezõ h�rom oszt�lyban is csak opcion�lis. Ha valaki oktat�i vizsg�t szeretne tenni, legal�bb h�rom oszt�lyt el kell v�geznie a „B”-vizsg�hoz, �s mind a n�gyet, hogy az „A”-vizsg�t letehesse.
 

Rendezv�nyek, versenyek

A versenyszezonban (�prilist�l szeptemberig) kb. 180 k�l�nb�zõ lovas rendezv�nyen tartanak orsz�gos minõs�tõ versenyeket d�manyerges kateg�ri�ban is, term�szetesen a Sz�vets�g szab�lyzat�nak megfelelõen. Az augusztusban megtart�sra ker�lõ Orsz�gos Bajnoks�g rendezv�nyein b�rki r�szt vehet, a kezdõktõl eg�szen az �v Lovasa, vagy  az �v Ifj� Lovasa c�mre p�ly�z�kig. A mûlovagl�s leendõ bajnokainak minõs�tõ versenyeken kell r�szt venni�k. Rajtuk k�v�l m�g 57 (!) oszt�lyban, kateg�ri�ban indulhatnak lovasok. Csak �zel�tõ�l n�h�ny: d�jugrat�s, d�jlovagl�s k�l�nb�zõ szinteken, vad�szlovak �s p�nik oszt�lya, cob-ok, hack-ek, veter�nok, fiatal lovasok, �s a "V�n Szatyrok Oszt�lya" (ez hivatalosan a „45 �vn�l idõsebb h�lgyek�”, de mindenki csak �gy ismeri).

1994-ben t�bb mint 170 l� �s lovas vett r�szt ezen a h�romnapos rendezv�nyen, �tlagosan mindegyik�k 5 kateg�ri�ban indult; a d�j- �s mûlovagl� versenyeken idõhi�ny miatt sokuk nem is vehetett r�szt. 1995-ben k�zel ezer nevez�s �rkezett 186 lovast�l (a lovakat is belesz�m�tva).

Az 1995-�s Nemzeti D�manyerges Bajnoks�gra Hollandi�b�l, Ausztr�li�b�l, az Egyes�lt �llamokb�l �s �j-Z�landr�l is �rkeztek vend�gek. A serlegek egyik�t az Angol D�manyerges Sz�vets�g egyik amerikai testv�rszervezete, a Texasi D�manyerges H�lgyek (Texas Ladies Aside) tags�ga biztos�totta.

A versenyeken k�v�l a Sz�vets�g tagjai koszt�m�s bemutat�kat is tartanak, az ebbõl befoly� �sszegeket gyakran j�t�konys�gi c�lokra ford�tj�k.

A tagok, ha tehetik r�szt vesznek az anyaorsz�gon k�v�li lovas rendezv�nyeken is, ott voltak p�ld�ul az 1995-�s n�metorsz�gi Equitana-n.