Mindkét gomba a zoofil fajokhoz tartozik (e fajok legtöbbje állatokat fertőz meg, és általuk terjed), az előbbi viszont inkább tengerimalacnál, nyúlnál, csincsillánál, ugróegérnél, hörcsögnél, az utóbbi pedig legtöbbször kutyánál, macskánál fordul elő. Angol nyelven a gombás bőrbetegséget „Ringworm”-nak (is) nevezik. A fertőzés közvetlen érintkezéssel, a környezetbe került fertőző anyagokkal (pl. szőrszál) vagy tárgyakkal (pl. fésű, egyéb kellékek), vagy a környezetben lévő spórákkal stb. történik, de nem mindig okoz megbetegedést. Egyes esetekben az egészséges állat hordozója lehet anélkül, hogy klinikai tüneteket mutatna. Kialakulását leginkább a bőr ellenálló képességének hiánya, a kedvező környezeti tényezők (a magasabb páratartalom és hőmérséklet, a nedvesség), a nem megfelelő étrend, egy bizonyos életkor (idős- vagy kölyökkor), a stressz (ilyen a vemhesség időszaka is) segítik elő. Tengerimalacnál a fertőzés általában a szem körül, az orron és/vagy körülötte, vagy a testen jelentkezik. A szőr kihull, a bőrön göbök, pörsenések jelennek meg, e helyen hámlik, pikkelyesedik a bőr. Legtöbbször - főleg melegben - ez viszketéssel jár, a fertőzések nagyobb területekre is kiterjedhetnek, s néha a bőrön allergiás gyulladások vehetők észre. Az állatorvos utasításai szerint kell eljárnunk, gombásodás esetén a Nizoral krém és a Betadine fertőtlenítő segít, de a kivizsgálás mindenképpen ajánlott, mert akár atkás (Figyelem! A Trixacarus caviae kezelés nélkül halálhoz vezet!), vagy bakteriális fertőzés is fennállhat, csak a megfelelő kezelés hozhat eredményt. Ha állatunknál (tengerimalac, kutya, macska stb.) gombásodás jelentkezik, a higiéniai szabályoknak megfelelően járunk el, a fertőzött állatot az egészségesektől külön tesszük, a ketrecet, egyéb kellékeket fertőtlenítjük stb. Súlyosabb esetekben a Grizeofulvin antibiotikummal történő szisztémás kezelés tengerimalacnál is alkalmazható (csak abban az esetben, ha ezt állatorvos ajánlja), a vemhes nőstények azonban nem kaphatnak. A kezelés alatt kisgyermeket a fertőzött állat közelébe ne engedjünk. A gombás megbetegedésnek a tengerimalac nem természetes forrása, ő maga is más állattól, vagy egyéb úton fertőződhet (ez közvetve - általunk - is megtörténhet, ha pl. ilyen állatot simogatunk, s utána a tengerimalacot megfogjuk).