A páncélját sima bőr borítja, amelyen hét jól kivehető hosszú barázda található. Az angol neve talán jobban kifejező: leatherback turtle (bőrhátú teknős). Ezt a nevét a legfőbb jellegzetességéről kapta.

Ez a teknős a legnagyobb élő teknős a világon! Egyes egyedei elérhetik a 185 cm-t és a 637 kg-ot. Ha egy emberhez viszonyítjuk, akkor a hossza kb. megegyezik egy magasabb ember magasságával, azonban a súlya hatszorosa.

A háromszög alakú hátpáncélja a feketétől a barnáig változhat. A hátán hét hosszirányú vonal fut végig. Az uszonyán egy fekete-fehér folt található. A haspáncélja fehér fekete foltokkal. A fejét és lábait teljesen be tudja húzni a páncélja fedezékébe. A feje és a nyaka fekete vagy sötétbarna, fehér vagy sárga pacákkal tarkítva. A szájának a felső állkapcsa kampós, egy kicsit a papagáj csőrére emlékeztet.

Főképp medúzákkal táplálkozik, de eszik még tengeri sünt, tintahalat, ritkábban algákat és hínárt is.

A nőstények áprilistől novemberig rakhatnak tojásokat az Egyenlítő környéki homokos, növényekkel benőtt partokon. Egy nőstény csak 2-3 évente rak tojást, de akkor egyszerre 80-85-öt is lerakhat. A fehér gömbölyű tojások 5 cm átmérőjűek. 55-74 nap után kelnek ki a bébik éjszaka. 6-10 évesen érhetik el az ivarérettséget.

Nagyon jó úszó, és nagyon jó tájékozódóképessége van. Hatalmas távolságokat tud megtenni pár nap alatt, de mindig visszatalál a szülőhelyére, ahol lerakja a tojásait is. Ez utóbbi miatt került veszélybe.

A kérgesteknős a veszélyeztetett állatok között van. Bármennyire hatalmas is, nagyon félénk teknős, és mint a tengeri teknősök legtöbbjére, rá is nagyon kell vigyáznunk. Nagyon sok kérgesteknős leli halálát a medúzahalászok csapdáiban, sokan pedig a tengeri halat halászók hálóiban fulladnak meg.

Még ma is több szervezet együttműködve vizsgálja ezeket az óriásokat, hogy jobban megértsék a szokásaikat és életciklusukat.

A kérgesteknős azon kevés teknősök közé tartozik, amelyet nem vadásznak. Azonban ennek eléggé prózai oka van, ugyanis a húsa mérgező (rajta kívül csak egy hasonló van). A mérgét még ma sem tudták azonosítani. Azonban a tojását előszeretettel használják étkezési célokra, mint a többi tengeri teknősét is.