A palló

Méretét tekintve az agility pálya legnagyobb akadálya. Három részből áll, amelyek mindegyikének hossza 3.60 és 4.20 méter között van. A középső rész fa vagy fémbakon 1,20 1,35 cm közötti magasságban vízszintesen áll. Könnyen elképzelhető, hogy a kutyának meglehetősen "szédítő" ez a magasság. és eleinte félénken fog reagálni, amikor hegynek föl fut, hogy aztán közvetlenül a szemébe nézzen a gazdájának, vagy akár fölötte fusson el. Az eszköz futófelülete ráadásul csak 30-40 cm széles, mai tovább növelheti a bizonytalanság érzését. A többnyire piros színnel jelölt kontaktzónák a földtől mérve 90 cm hosszúak. A fiatal vagy kezdőn kutyát is érdemes úgy hozzászoktatni a pallóhoz, hogy először kinyújtjuk az akadályt - azaz minden részét lefektetjük laposan a földre és a pórázon vezetett kutyát végigfuttatjuk a pallókon. Ezt a gyakorlatot megismételjük néhányszor, míg a kutya kényelmes veszélytelen gyakorlóeszközként nem tekinti a hosszú deszkát

Ekkor elkezdhetjük a magasságot fokozatosan emelni kisebb bakok vagy esetleg (a középső elemet kihagyva) az asztal segítségével.Az igazi nehézséget azonban a zónás akadályoknál sohasem önmagában az álhaladás megtanítása, hanem az, hogy a kutyának fel- és lefutáskor is legalább egyik lábával érintenie kell a pirossal jelölt felületeket, különben hibapontot kap. Már csak az a kérdés, ezt hogyan lehet elérni. A kontaktzóna tanítására természetesen több lehetőség is van, az adott kutyától függ, hogy melyiket vagy milyen kombinációt érdemes választani.

A palánk

Ennél az akadálynál a feljárat sokkal meredekebb, és legmagasabb pontja a talajtól 1.90 méterre van, 90 fokos szöggel (miniben 1,70 cm}- kezdetben a palánkot is egészen laposan le kell fektetni a talajra- és aztán fokozatosan kell az előírt magasságra emelni. A zóna itt hosszabb, 105 cm. Az eddig leírt módszerek mellett itt segíthet a kézzel való levezetés is. A gazdának lehetőleg mindig a kutya vonalában kell lennie, hogy a kezével, amely a kutya felé fordul, levezesse a palánkról. A kutyának vezetője jutalomfalatot vagy labdát tartó kezét kell néznie. és követnie annak lefelé irányuló mozgását, míg legalább egy lábbal rá nem lépett a zónára. Természetesen később, ha a kutya stabilan érinti a palánk zónákat, meg lehet próbálni fokozatosan távolabbról is irányítani.

A hinta

Kezdetben talán a hinta rejti a legtöbb nehézséget magában. Különösen, ha egy tapasztalatlan gazda nem kellő elővigyázatossággal, segítő nélkül gyakorol rajta.
A hinta 30-40 cm széles és 3,65-4,25 m hosszú. A szabályzat szerint a középső tengely magassága a hinta hosszának egy hatoda vagyis 3,65 m-es magasságnál 60 cm magas, .4,25 m-es 70 m magas, Ha a kutya megszokta a felfutást a pallóra, először biztosan nem fog félni felmászni egy rövid kis hintára. De vigyázat, amikor a hinta átbillenő pontjához ér, szó szerint "elveszti lába alól a talajt", majd rögtön ezután a csontjaiban érzi a földet érő deszka visszaütését. Így néhány érzékenyebb kutya hosszú időre elveszti a bizalmát az akadály iránt. Ezért ennél az eszköznél különösen a biztosítás "segítőkkel". Ha a kutya teljesen gondolatlanul felfut a hintára, a vezetőnek és az edzőnek figyelnie kell az átbillenésre és megakadályoznia a túl gyors billentést vagy a leugrást. A következő gyakorlások folyamán a kiképző és a kutyavezető egyre később avatkozik be, így a fiatal kutya észre veszi. hogy itt új kihívás vár rá.
A profi versenyzők már szinte bármilyen szögből tudják küldeni kutyájukat a hintára, és a rutinos kutyák minden hintán biztosan megvárják azt a pillanatot, amikor az eléggé átbillent ahhoz, hogy tovább rohanhassanak, Ezen az akadályon ugyanis a kutyának nemcsak a zónákat kell érintenie, hanem a hintát sem hagyhatja el a lejáró talajra érkezése előtt, különben hibapontot kap.

KERESŐ MÓDSZER

A kutyák a tulajdonképpeni szavakat kevésbé hozzák kacsoltba az eszközzel, mint inkább a jutalommal és a hangsúllyal. Ha például a pályán a pallóhoz küldjük a kutyát, és röviddel a kontaktzóna elérése előtt azt kiáltjuk: "keresd!", a kutya az orrát a palló feljáratához fogja közelíteni és keres. Azt keresi amit edzés közben mindig megtalált, egy kis nyalánkságot.
Ugyan ezt az eljárást követjük a lejövetelkor. A kutya a kontaktzónára irányuló orral keresi a jutalmát. Abban a pillanatban, amikor legalább egy lábbal a kontaktzónán áll, természetesen feltüzeljük, hogy gyorsan továbbfusson a következő akadályhoz. Ugyanakkor nem szabad a kutyát túl gyakran becsapni. Edzés közben fel- és lejárónál mindig keresnie kell, többnyire találnia is kell jutalomfalatot.
Azokat a kutyákat, akik nem bolondulnak nagyon a nyalánkágra, természetesen játékszerrel is lehet motiválnia.